Váratlan bejelentéssel tegnap megújította márciusban lejáró jegybanki hitelprogramját a Bank of Japan (BoJ), amely a korábbi, 1 és 3 év közötti futamidejű banki hitelcsomagokat 4 évre hosszabbította, míg a forrás költségét 0,1 százalékos fix kamaton hagyta. Az eszközvásárlási program keretéhez nem nyúlt a BoJ, viszont a bankoknak meghatározott lehívható keretet a duplájára, 7000 milliárd jenre szélesítette, hogy így növelje monetáris transzmisszióját. A bejelentés némileg váratlanul érte a piacot, hiszen − mint tokiói megfigyelők megfogalmazták − még lett volna ideje a jegybanknak, hogy felmérje a Fed monetáris változtatása miatt kialakuló és a feltörekvő piacok felől érkező hatásokat. A döntésre a tokiói tőzsde több mint 3 százalékos pluszba fordult, a jen némileg gyengült a dollárral szemben − ám elemzők szerint az átmeneti piaci hangulatjavuláson túl egyelőre nem várható számottevő reálgazdasági hatás. Már csak azért sem − figyelmeztet például Micsijosi Kato, a Mizuho Bank alelnöke −, mert a múlt év végén a 13 ezer milliárd jenes összesített hitelcsatornából a bankok 9,16 ezer milliárdot hívtak le. Egyelőre a GDP-adatok sem tükrözik vissza a monetáris bázis szélesedésének reálgazdasági hatását: a tavalyi negyedik negyedéves növekedés az elemzők által várt 2,8 százalék helyett csupán 1 százalék volt, és a pénzromlás üteme sem közelített érdemben a jegybank 2 százalékra emelt inflációs céljához.
Kjohei Mirota, a Barclays japán közgazdásza szerint a deflációs környezet miatt marad továbbra is limitált a jegybanki ösztönző, amely évente 70 ezer milliárd jennel növeli a monetáris bázist. Indikátornak a betétállomány változását használja a szakember. Mint mondja, tavaly 224 ezer milliárd jenes rekordra duzzadt az állomány, vagyis a vállalatok továbbra sem látják, hova lehetne elhelyezni az olcsó forrást. Haruhiko Kuroda, a BoJ elnöke viszont jelentősnek nevezte a lépést, hozzátéve: most mind a mennyiségi, mind a minőségi lazítás új erőre kap a szigetországban.
Szerző: Gerőcs Tamás
