Lendületben a valutaövezet

Az eurózóna már 2013 második negyedévében kikerült a recesszióból, az év utolsó három hónapjában azonban bruttó kibocsátása a várakozásokat felülmúlva, 0,2 helyett 0,3 százalékkal bővült az előzőhöz képest. (2011 első negyedéve óta most először fordult elő, hogy a valutaövezet öt legnagyobb gazdaságából mindegyikben nőtt a GDP. A fő hajtóerőnek számító Németország gazdasága 0,4 százalékkal gyarapodott − ez is jobb a vártnál −, a növekedést leginkább az export hajtotta, de erősödtek a beruházások is. Spanyolország is hozzájárult, hogy csökkenjen a különbség a válság által jobban és kevésbé megviselt országok között, gazdasága a zóna átlagával megegyező 0,3 százalékkal bővült.

Olaszország 2011 tavasza óta először tudott növekedést felmutatni, a harmadik negyedéves stagnálás után 0,1 százalékkal javult a GDP. A másik nagy visszatérő Franciaország, amelyet az elmúlt hónapokban sokan féltettek recessziótól, ám most 0,3 százalékos GDP-bővülést produkált. A francia statisztikai hivatal a legfrissebb adat közlésével egy időben a harmadik negyedévest is korrigálta, eszerint a szeptemberig tartó három hónapban a francia gazdaság nem zsugorodott 0,1 százalékkal, hanem stagnált. A növekedéshez az erősödő belső kereslet, a növekvő export és a befektetések fellendülése is hozzájárult. Nagy kő eshetett le ezzel Francois Hollande szívéről, akit minden idők legnépszerűtlenebb elnökének tartanak, részben a gazdaság gyenge teljesítménye miatt. Pierre Moscovici pénzügyminiszter szerint az adatok azt jelzik, hogy Franciaország a növekedés útjára lépett, és idén az 1 százalékos pluszt is elérhetik − elemzők azonban figyelmeztetnek, hogy sok indikátor utal még az ipar és a szolgáltató szektor gyengeségére. A mentő csomagra szorult országok közül Portugália igazán jó eredményt ért el, a várt 0,1 százalék helyett a kibocsátása 0,5 százalékkal bővült. Az eurózóna legjobb teljesítményét a holland gazdaság érte el, amely 0,7 százalékkal gyarapodott. A friss adatok az Európai Központi Bank (ECB) döntéshozóira nehezedő nyomást is enyhíthetik, már nem tűnik olyan sürgetőnek a monetáris stimulus, mint korábban. Mario Draghi, az ECB elnöke a február 6-i kamatdöntés utáni sajtótájékoztatóján még azzal rázta le a vágást követelőket, hogy a jegybanknak több információra van szüksége. Ez most megérkezett, az adatok fényében kevésbé valószínű, hogy az eurózóna jegybankárai tovább vágnák a rekordalacsony, 0,25 százalékos alapkamatot. Elemzők szerint azonban az alacsony infláció, az erős euró és a feltörekvő gazdaságok lassulása még komoly kockázatokat jelent, ezek miatt még indokolható lenne némi segítség az ECB-től.
Az Eurostat adataiból az is kiderül, hogy az egész 2013-as évben az eurózóna 9500 milliárd eurós gazdasága 0,4 százalékkal zsugorodott, és a szakértők figyelmeztetnek: a növekedés beindulása közben még mindig riasztóan sok a munkanélküli, különösen a 25 év alattiak körében. 2014 egészére az Európai Bizottság 1,1 százalékos növekedést vár a valutaövezetben.

Szerző: Csurgó Dénes