Az orosz gazdaság növekedési üteme ugyan lassul, és a három legfontosabb faktor közül a beruházások és az export kissé visszaesett, a fogyasztási kedv azonban továbbra is töretlen, ami jó hír a magyar mezőgazdaság és az élelmiszeripar számára. A rubel értékvesztése különösen a beruházásokra nézve gyakorolt negatív hatást, hiszen az adott forráskeretből kevesebb projekt valósítható meg. Ezen a téren különösen erős a verseny, a magyar vállalatok akkor tudnak majd labdába rúgni, ha érdemben javul a finanszírozhatóság - mondta a Napi Gazdaságnak Tóth Imre, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara mellett működő magyar-orosz tagozat elnöke. Az Eximbank és a Magyar Exporthitel Biztosító Zrt. hozzáállása lényegesen javult e tekintetben, az anyagi eszközök rendelkezésre állnak, de jelentősen gyorsítani kellene az ügyintézést. Javíthat a helyzet a Sberbank egyre nagyobb szerepvállalása, hiszen az orosz bank rubelben is hajlandó finanszírozni a magyar vállalatokat, ami mérsékelheti az árfolyam-volatilitás jelentette kockázatokat.
A magyar export növekedéséhez minden adott, a szeptemberi kormányközi gazdasági ülésen több ígéretes oroszországi projek is szóba került. A 2018-as labdarúgó-világbajnokság sportlétesítményeinek építésében például részt vehetnek magyar vállalkozások is, mint például Szocsiban, ahol a Polus Kft. szállodát épített, a dombóvári Rutin Kft. pedig sportlétesítményekhez tartóoszlopokat és acélszerkezeteket gyártott.
A kamara felmérése szerint a kivitel 55 százalékát a multinacionális cégek adják, a magyar vezetésű vagy tulajdonú vállalkozások az export 20-25 százalékát bonyolítják. A nagyvállalatok - például az Unilever vagy a Richter - saját, jól kiépített kereskedelmi és logisztikai csatornákon keresztül üzletelnek, segítségre a mintegy 700-900 kis- és közepes vállalkozás szorul, akik az export fennmaradó részét bonyolítják; ez éves szinten legfeljebb egymilliárd dollárt tesz ki.
A 17 millió négyzetkilométer alapterületű ország piacán való megjelenés nagyon drága és időigényes, a gazdasági jogi környezet bürokratikus de stabil, és ezáltal kiszámítható. Tóth szerint elengedhetetlen a nyelvismeret és egy orosz nyelvű honlap elindítása, mivel a fiatal orosz menedzserek ugyan többnyire beszélnek angolul, de üzletet kötni csak orosz nyelven lehet. A kkv szektor legnagyobb gondja azonban, hogy nehezen tudja előteremteni az induláshoz szükséges 5-10 millió forintot. A kamara erőteljes lobbit folytat azért, hogy a tőke pályázati úton - akár a kamara közreműködésével - elérhető legyen. A hatalmas távolságok miatt kiemelkedően fontos a szakvásárokon való jelenét, ennek, illetve az exporttermékek minősítési procedúrájának támogatására is forrást kellene találni. Egy átlátható, támogatási rendszer két-három év alatt megduplázhatná az orosz piacon lévő kkv-k számát, ami az exportban 600-800 millió dollár többletet jelenthetne éves szinten. Az élelmiszeripari termékek exportját a szűkös termékvolumen lasítja, a magyar mezőgazdasági szervezetek és vállalatok szorosabb együttműködésére lenne szükség ahhoz, hogy a növekvő keresletet fennakadások nélkül lehessen kielégíteni - tette hozzá Tóth.
Szerző: Túrós-Bense Levente
