A Reutersnak nyilatkozó elemzők többsége nem számított rá, hogy az ECB kormányzótanácsa változtatna az irányadó kamatrátán, a piacon mégis hullámot vert, hogy tegnapi ülésén a jegybank nem reagált a feltörekvő piaci nyomásra, valamint a négyéves mélypontra zuhanó inflációra. Az ECB döntésével egy időben a Bank of England is tartotta a csaknem öt éve érvényben lévő 0,5 százalékos alaprátát, és a 375 milliárd fontos mennyiségi lazítás keretén sem módosított.
A piaci hullámokat az kelthette, hogy az ECB jegybankárjai közül páran előzőleg arról nyilatkoztak a sajtónak, hogy a bank újabb, mérlegfőösszeg-növelő intézkedésekre készülhet. Néhányan ezzel kapcsolatban vártak volna információt Mario Draghitól − például arról a pletykáról, hogy az ECB elhagyhatja a kötvényprogramjaival járó sterilizációt.
Az ECB elnöke a döntést követő sajtótájékoztatón elmondta: a kormányzótanács tagjai arra jutottak, hogy a helyzet komplexitása miatt egyelőre nincs elég információ ahhoz, hogy indokoltnak lássák a közbeavatkozást. Draghi ehhez két dolgot is hozzátett, amire az euró már a sajtótájékoztató idején jelentősen erősödött. Egyfelől azt, hogy az eurózónában zajló pénzügyi folyamatokban folytatódott a lassú javulás, és a legutóbbi üléshez képest lényegében nem történt semmilyen szignifikáns változás. Másfelől Draghi megerősítette, hogy a mostani laza monetáris politikát hosszú ideig fenntartják, amit az alacsony szinten stabilizálódó inflációs folyamatok is lehetővé tesznek. Újságírói kérdésre az ECB első embere ugyanakkor azt is hangsúlyozta, hogy az eurózónában nincsenek deflációs veszélyre utaló jelek, sőt a háztartások fogyasztói hangulata azt jelzi, hogy a térségben erősödik a belső kereslet. A vártnál is sokkal alacsonyabb januári inflációt az energia- és élelmiszerárak változása idézte elő, ezért az ECB-nek egyelőre az alacsony árindexre sem kell reagálnia.
A feltörekvő piaci nyomással kapcsolatban Draghi szerint azért nem lehet még ragályról beszélni, mert az elsősorban a rövid oldali hozamokat érte el, a hosszú oldal − a horgonyzott inflációs várakozások és az alacsony kockázatok miatt − stabil maradt, ami Draghi szerint nagyban köszönhető az előretekintő iránymutatás (forward guidance) sikerének. Több újságírói kérdés vonatkozott a monetáris politikák nemzetközi koordinációjára, miután a feltörekvő térségből − például a indiai jegybank részéről − súlyos kritikák érték a fejlett országok monetáris döntéshozóit. Draghi elismerte, hogy a koordináció fontos, de sokszor éppen azért nem működik, mert a résztvevő jegybankok eltérnek saját mandátumuktól.
Szerző: Gerőcs Tamás
