Szlovénia egyelőre elkerülheti ugyan a pénzügyi összeomlást, a bankmentő csomagnak azonban középtávon igen nagy ára lesz, a külső segítség pedig elkerülhetetlen − kongatják a vészharangot az elemzők. A múlt hét végén ismertetett stresszteszt alapján a bankrendszer stabilizálásához 4,8 milliárd euróra van szükség, ami nagyjából megegyezik azzal az összeggel (4,7 milliárd euró), amit a parlament korábban erre a célra jóváhagyott. A bankmentéshez szükséges forrást még valahogy előteremti a kormány, kérdés azonban, hogy a lejáró adósságok, valamint a költségvetési hiány fedezésére honnan lesz pénz, a gazdaság ugyanis már a hetedik egymást követő negyedévben nem tud növekedni. A harmadik negyedévben éves szinten 0,6 százalékra mérséklődött a GDP-visszaesés, az előző három hónaphoz képest pedig stagnált a gazdaság. Az idei prognózis 2,4 százalékos zsugorodást vár, ami jövőre 0,8 százalékra lassul. Növekedést legfeljebb 2015-ben várnak.
Az unióhoz júliusban csatlakozott Horvátországot is csak egy hajszál választja el az IMF védőhálójától. Noha a gazdaság visszaesése mérséklődni látszik (1,8 százalékról 0,6 százalékra lassult a harmadik negyedévben), a magas költségvetési hiányra egyre nehezebb fedezetet találni. A horvát gazdaság teljesítménye nagyjából 11 százalékot zuhant 2008 óta, a 4,3 milliós országban a munkanélküliség meghaladja a 20 százalékot, az államháztartási hiány várhatóan a GDP 5,5 százaléka lesz idén. Ez utóbbi miatt az Európai Bizottság túlzottdeficit-eljárást kezdeményezett az országgal szemben. A Brüsszel által vázolt kiigazítási pálya azt követeli meg a kormánytól, hogy jövőre 4,6, 2015-ben pedig 3,5 százalékra szorítsa le a hiányt ahhoz, hogy 2016-ban teljesíthető legyen a 2,6 százalékos cél. Az öt éve tartó recessziót követően a gazdaság idén további 0,7 százalékkal zsugorodhat, 2014-ben pedig a vártnál szerényebb, legfeljebb egyszázalékos lesz a bővülés.
Noha hivatalosan még nem tárgyalnak, az IMF már Szerbia előszobájában van, segítséget nyújtanak a költségvetés és a szükséges reformok kidolgozásában. A hitelezők szerint Belgrádnak prioritásként kell kezelnie a GDP 83 százalékát meghaladó államadósságának, valamint a 7,1 százalékos költségvetési hiányának mérséklését. Mielőbb megoldást kell találni az elfogadhatatlanul magas, 25 százalékot meghaladó munkanélküliség mérséklésére, sürgős jogharmonizációra van szükség és fenntarthatóvá kell tenni a nyugdíj- és a szociális rendszereket is − sorolta a teendőket a kormány számára Daehaeng Kim, a Valutaalap képviselője Szerbiában. A 300 millió eurós megtakarítást többek között az állami szektor béralapjának és létszámának csökkentésével, a szolidaritási adó kiterjesztésével és az adóbehajtás hatékonyságának növelésével tervezik elérni. Szerbiának 2016-ig legkevesebb évi 5 milliárd euróra lesz szüksége ahhoz, hogy fedezni tudja szükségleteit. Problémákat vetíthet előre, hogy 2014-ben a bővülés legfeljebb egyszázalékos lehet.
Szerző:
