Az ukrán biztonsági erők büntetőeljárást indítottak a \"kormány megdöntésére irányuló tevékenységek\" kiderítésére - azaz a hatalom továbbra is puccskísérletet sejtet az utcai demonstrációk mögött -, miközben vasárnap a korábbiaknál is nagyobb tömeg tüntetett Kijevben. A lépés a politikai válság elmélyülését mutatja, amely azért robbant ki, mert az ukrán vezetés elállt az EU-val kötendő társulási megállapodás aláírásától.
A tiltakozók, akik immáron előrehozott parlamenti és elnökválasztást követelnek, megerősítették állandó jelenlétüket az utcákon. További barikádokat építettek a kormányzati épültek körül - az akciót a rohamrendőrség passzívan szemlélte. A tüntetők \"katonai felkészülését\" állítólag ezer afganisztáni veterán irányítja - derül ki a Financial Times tudósításából (FT). A demonstrálók ledöntötték a város Lenin-szobrát, világos jelét adva annak, hogy nem kérnek az orosz-belorusz-kazah vámunióhoz való csatlakozásról.
Kamu
Erről meg nem erősített hírek szerint Viktor Janukovics államfő megállapodott orosz kollégájával, Vlagymir Putyinnal pénteken Szocsiban tartott megbeszélésükön. A Financial Timesnak nyilatkozó elemzők már csak azért is kételkednek ebben, mert Janukovics és alvezérei az elmúlt hónapokban az EU-val, Kínával és az oroszokkal kötött stratégiai megállapodásról is beszéltek, mondván: ez majd megoldja az ország gondjait.
Janukovics a hét végén eltűnt a nyilvánosság elől, és jelenleg senki sem tudja, hogy hol van. Eközben az állam egyes elemzők szerint kisvártatva fizetési problémákkal szembesülhet, rosszabb esetben csődbe mehet. Az ország devizatartalékai novemberben a vártnál jobban, kilenc százalékkal 18,8 milliárd dollárra süllyedtek, ami csak kéthavi import fedezésére elég.
Szemvényvesztés
Ez elemzők szerint megnehezítheti a kormánynak, hogy elkerülje a hrivnya leértékelését. Szerhij Arbuzov első miniszterelnök-helyettes hét végi tévéinterjújában azt mondta, hogy a kormánynak tízmilliárd dollár hitelre van szükség rövid távú törlesztési kötelezettségei teljesítéséhez. Hogy milyen forrásból, az jó kérdés, ugyanis - szemben a felröppent hírekkel - elemzők szerint Oroszországnak egyáltalán nem érdeke déli szomszédja kisegítése.
Egyenesen szemfényvesztésnek minősíti ezt Luis Costa és Ishitaa Sharma, a Citi elemzőpárosa. Szerintük a sajtóhírekben szereplő kedvezményes kölcsön - Moszkva állítólag 20 milliárd dollárt adna - nem érdeke Oroszországnak. Miért öntenének dollármilliárdokat egy rosszul működő gazdaságba, amelyet egy Európával kacsintgató kormány vezet? Szerintük az ország 2014 első negyedéve előtt újabb IMF-támogatást kér, miután a kormány kifut a rövid távú megoldásokból.
A 10 milliárd 13-14 milliárd
Szemben Arbuzovval Timothy Ash, a Standard Bank régiós elemzője 13-14 milliárd dollárra becsli Ukrajna rövid távú forrásszükségletét. Ezt csak a hrvinya leértékelésével, vagy egy jelentős külső finanszírozási program elindításával, vagy még inkább e kettővel együtt mérsékelhetik. A nemzetközi segélycsomagban 10-15 milliárd dollárnak kellene érkeznie.
Ash szerint a Nemzetközi Valutaalap nem lesz hajlandó Ukrajna hóna alá nyúlni anélkül, hogy valamilyen terhet ne hárítana át az ország magánhitelezőire. Az IMF a következőképp gondolkodhat: miért segítenének azoknak a befektetőknek, amelyek az ismert súlyos problémák ellenére hajlandóak voltak finanszírozni az ukrán államot?
Szórakozzanak mással
Ez a hajlandóság része a problémának: az ukrán kötvények megvásárlásával finanszírozták Ukrajnát, amivel lehetővé tették a kormánynak, hogy tovább folytassa rossz gazdaságpolitikáját az IMF segítsége nélkül. A Valutaalap a pénzéért cserébe beleszólt volna Kijev lépéseibe. Az IMF végül is azért akarja a segítség terheinek egy részét a magánbefektetők nyakába rakni, hogy az államok a jövőben ne játszhassák el a török-magyar játékot.
Nevezetesen ne tehessék meg, hogy hónapokig lebegtetik egy IMF-szerződés megkötésének lehetőségét, amivel anélkül erősítik az bizalmat országuk iránt, hogy meg akarnának állapodni a Valutalappal. Az a befektető, aki ezt látva odaadja a pénzét egy ilyen országnak, vessen magára - gondolkodhatnak az IMF tulajdonosai. A Valutaalap minden bizonnyal úgy értékeli, hogy Ukrajna nem kerül volna olyan rossz helyzetbe, mint amilyenben van, ha az elmúlt időszakban egy IMF-program keretein belül irányították volna.
Az IMF mindezek ellenére jelezte a kijevi vezetésnek, hogy hajlandó lenne kihúzni a mocsárból az országot, ám kosarat kapott. A kormány szerin vállalhatatlan feltételeket szabnak. A legkomolyabb vád, hogy a Valutaalap követeli a lakossági gázártámogatások drasztikus leépítését, ami ennek megfelelő áremelkedéshez vezetne. A szervezet kijevi képviselője azonban egy hét végi helyi lapinterjúban tagadta ezt. Elmondása szerint az IMF a gazdagabbak tarifáinak 40 százalékos emelése árán megmentené a szegények áttámogatását.
