Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A varsói pénzügyi felügyelőbizottság (Komisja Nadzoru Finansowego − KNF) jelentése szerint a bankok összesen 314,5 milliárd zloty (22 016 milliárd forint) jelzáloghitelt helyeztek ki az országban, a múlt év végén még 1,65 millió személynek kellett ennek részleteit törleszteni. E hitelek kétharmadát ítélték a bankok biztonságosnak, vagyis ahol az ingatlan értéke megfelelő biztosítékul szolgált, azonban 239 ezer szerződés esetében a kölcsön összege meghaladta, 20 ezernél pedig mértéktelenül meghaladta az ingatlanét. A szakértők úgy vélik, hogy a bankok a szerződések kötésekor nem számoltak az ingatlanok értékének a válság miatt bekövetkezett zuhanásával.
A zlotyban nyújtott kölcsönök kamata 25 százalékos önrészesedés esetén 4,32 százalék, vagyis csökken − májusban még 4,59 százalék volt, tavaly pedig 6,6 százalék. Mint a Gazeta Wyborcza emlékeztetett, a kamat két tényezőtől függ: az alapkamat nagyságától és a bank haszonkulcsától. Míg a jegybanki kamat folyamatosan csökken, a bankok folyamatosan emelik haszonkulcsukat, így az adósok nem érzékelnek tehercsökkenést. Két évvel ezelőtt a legkedvezőbb marzs 0,85 százalékos volt, egy évvel ezelőtt már 1,1 százalék, idén pedig az áprilisi 1,49-ről mostanra 1,65 százalékra nőtt az önrészes, és 1,68-ról 1,86 százalékra az ingatlan értékének 100 százalékára adott kölcsönökön. A legmagasabb az ING Bank Slaskinál, amely 1,65-ről 2,35 százalékra emelte haszonkulcsát.
Emellett a kölcsönigénylők számára kedvezőtlenül alakulnak, jelentősen szigorodnak a feltételek. Jövő év január 1-jével megszűnik a 100 százalékos hitel lehetősége, az előírt minimális önrészesedés az ingatlan értékének 5 százaléka, ami 2015-re 10, a következő évben 15, 2017-ben 20 százalékra nő a KNF ajánlása alapján.
Szigorodnak az egyébként már egyáltalán nem népszerű devizahitelek feltételei is: jövő év január 1-jétől csak olyanok juthatnak hozzá, akik a fizetésüket ugyanabban a pénznemben kapják. Gyakorlatilag ezzel a magyar példát követve lényegében megszűnik a jelzálog alapú devizahitelezés. Mivel a kamatkülönbségek nem jelentősek, és eddig is csak olyanok kaphatták, akiknek a havi jövedelme meghaladja a 15 ezer zlotyt, vagyis egymillió forintot, a jelzáloghitelesek kevesebb mint 1 százaléka él jelenleg ezzel a lehetőséggel. A devizahitelek feltételeit a pénzügyi felügyelet már 2010-ben jelentősen megszigorította, és a bankok túlnyomó többsége már nem is nyújt ilyen szolgáltatást, amit a zlotykamatok csökkenése amúgy is okafogyottá tett.
