Napi grafikonok
A Német Szociáldemokrata Párt (SPD) vasárnapi gyűlésén a 229 küldött közül mindössze 31 szavazott a nagykoalíciós tárgyalások megkezdése ellen, így október 23-án megindulhat az egyeztetés. A szociáldemokrata vezetők szeretnék, ha még karácsony előtt felállhatna az új kormány.
Most jön a neheze − így kommentálta a sajtónak a koalíciós tárgyalások megkezdését Hessen tartomány kereszténydemokrata miniszterelnöke, aki szerint pártja kész a kompromisszumra, de ugyanezt várják el az SPD-től is. Kompromisszumról a baloldalon is beszélnek, de az SPD közleménye szerint \"erős kézzel\" fognak tárgyalni, bizonyos kérdéseket pedig alapvetőnek tartanak. A tízpontos feltétellista legfontosabb része a 8,50 eurós minimális órabér bevezetése, de szerepel rajta a Tobin-adó kivetése, a nyugdíjak színvonalának kiegyenlítése a régiók között, a kettős állampolgárság elismerése, női kvóta bevezetése a vállalatok felügyelőbizottságában, az oktatási rendszer és az infrastruktúra fejlesztése és egy európai növekedési stratégia kidolgozása is. A párt vezére, Sigmar Gabriel az egyeztetéssel kapcsolatban azt nyilatkozta, a céljuk a sikeres befejezés, de nem tartja kizártnak, hogy a folyamat áthidalhatatlan ellentétekbe ütközik és megszakad. Angela Merkel pártja az adók emelését vetette el egyértelműen az SPD programjából, ez azonban nem része az \"alapcsomagnak\", így a többi kérdésben akár megállapodás is születhet.
A koalíciós tárgyalások legfontosabb pontja a minimálbér, amely mind a szakszervezeteknek, mind a szociáldemokratáknak kulcsfontosságú kérdés. Egy, a választások előtt készült felmérés szerint a német választók 86 százaléka támogatja az egységes minimálbér bevezetését. A Német Szakszervezetek Szövetségének elnökségi tagja, Claus Matecki erre hivatkozva pénteken azt mondta, elvárják, hogy egy jövőbeli koalíció a választópolgárok elsöprő többségének akarata szerint cselekedjen. Német gazdasági kutatóintézetek viszont a kormánynak készített jelentésükben a minimálbér veszélyeire hívták fel a figyelmet, szerintük ugyanis az a keleti tartományokban munkahelyek elvesztésével járhat, mert a cégek olcsóbb munkaerőt találnak a szomszédos országokban. Mark Keese, az OECD foglalkoztatáspolitikai szakértője szerint azonban a minimálbér bevezetése nem feltétlenül jár munkahelyek elvesztésével, mint ahogy azt a brit tapasztalatok is mutatják.
