BUX 130632.44 -0,63 %
OTP 39900 -2,92 %
Promo app

Töltse le az Economx appot!

Letöltés

Kaotikus helyzetbe került az európai árampiac

Olyasmi történt idén nyáron a német árampiacon, ami néhány éve elképzelhetetlen volt: az elektromos energia ára mínusz 100 euróra zuhant, azaz az áramtermelő cégeknek megawattóránként ennyit kellett fizetniük a hálózatüzemeltetőknek, hogy átvegyék tőlük a megtermelt energiát.

2013. október 16. szerda, 00:00

Németországban egy hűvös júniusi vasárnapon kettő és három óra között annyi energia érkezett a szél- és a napenergia-forrásokból, hogy nem volt szükség a hagyományos erőművek termelésére, így az áram nagykereskedelmi ára a negatív tartományba, mínusz 100 euró/MWh-ra süllyedt. A megújuló forrásokból származó áram olcsó, és az európai szabályok szerint az olcsó energia elsőbbséget élvez a hálózatba kerüléskor − emlékeztetett a francia Cap Gemini tanácsadó cég tanulmánya. Emiatt fordulhat elő, hogy ha az északi-tengeri szélfarmokat viharos erejű szél hajtja, akkor Németország egy részén feleslegessé válik a gáz-, szén-, illetve atomerőművekben termelt áram.

Mivel a megújuló forrásokból jellemzően a csúcsfogyasztás idején érkezik a legtöbb áram, 2012-re eltűntek a korábbi csúcsidőkre jellemző \"ártüskék\", azaz az extrém kiugrások. Az elektromos áram ára a legnagyobb felhasználás idején is átlagos maradt, így összesen 70 órán át negatív árak alakultak ki Európában. Az elektromos energia nagykereskedelmi ára Németországban mostanra 38 euró/MWh-ra csökkent a 2008-as 80 euróról − a kiskereskedelmi ár viszont az alternatív energiaforrások felhasználását támogató díj miatt 285 euró/MWh. Ez a világ legmagasabb fogyasztói áramárai közé tartozik.

A nagy áramszolgáltatók termelésük kétharmadát két-három évre előre adják el, azaz jelenleg jórészt a 2010-es áron értékesítenek. A helyzetük tehát tovább romlik majd, miközben az árcsökkenés már most is apasztja a profitjukat. A Bloomberg becslése szerint például a német RWE hagyományos erőműveinek 30-40 százaléka veszteségesen termel. A cég nettó profitja harmadával esett vissza 2010 óta, a másik nagy német szolgáltató, az E.On hagyományos erőműveinek nyeresége pedig több mint harmadával csökkent.

A megújuló források előretörése mellett nyomást gyakorol a cégek profitjára, hogy a pénzügyi válság előtt túl sok erőművet építettek, ami a 2008 után visszaeső kereslet miatt amúgy is túlkínálatot okozott volna. Ráadásul az amerikai palagáz-forradalom nyomán olyan olcsó lett a tengerentúlon a szén, hogy megéri elhozni az európai szénerőművek fűtésére. Az ezekben termelt áramot a széndioxid-kibocsátás büntetése sem drágítja, mivel az ezredforduló után túl sok széndoxid-kibocsátási kvótát adtak ki, így ezek ára is alacsony. Mindezek nyomán az amerikai IHS kutatóintézet becslése szerint az európai gázerőművek 60 százalékát gazdaságtalanságuk miatt 2016-ra leállíthatják.

A zavaros piaci helyzet azonban a Cap Gemini elemzői szerint már idén télen áramkimaradásokat okozhat Európában, ugyanis az alternatív forrásból származó elektromos energia ingadozása rossz ütemben találkozhat a hagyományos erőművek termelésének visszafogásával.

Komócsin Sándor
Komócsin Sándor

Ez is érdekelhet