Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A helyi elemzők többsége biztos abban, hogy a román jegybank (BNR) monetáris tanácsa következő ülésén legkevesebb 25 bázispontos vágással, 4 százalékra csökkenti az irányadó rátát, miután szeptemberben az éves infláció az 1,8 százalékos rekordhoz közeli szintre, 1,88 százalékra lassult. Augusztushoz képest 0,6 százalékkal csökkentek az árak. A konszenzus az augusztusi 3,7 százalék után 2,3 százalékos év/év inflációt várt szeptemberben, arra számítva, hogy a kenyér áfájának mérséklése legfeljebb 50 százalékban tükröződik majd a fogyasztói árakban. Bukarest szeptember elsejétől a korábbi 24 százalékról 9 százalékra csökkentette a pékipari termékek és a gyártásához kapcsolódó folyamatok forgalmi adóját, ami a polcokon 11,5 százalékos árcsökkenést eredményezett a kenyér esetében, és 7,4 százalékkal lett olcsóbb a liszt is − derül ki a statisztikai hivatal (INS) adataiból. A fogyasztói kosárban a kenyérnek 6 százalék a súlya, a többi pékipari termékkel együtt pedig 7 százalék. Az élelmiszerárak összességében 1,8 százalékkal csökkentek az előző hónaphoz képest, a nem élelmiszerek ára stagnált, míg a szolgáltatásokért 0,4 százalékkal kellett többet fizetni. A kormány hasonló mértékű áfacsökkentést tervez jövőre több alapvető élelmiszernél, köztük a húsnál is. A BNR a korábbi 3,3, illetve 3,2 százalékról 3,1 százalékra módosította a inflációs prognózisát, a cél 2,5 százalék, plusz/mínusz egy százalékpont.
Kellemes meglepetést okozott a cseh elemzők körében is a szeptemberi adat: az éves infláció a várakozásokat felülmúlva az augusztusban mért 1,3 százalékról 1 százalékra lassult, ilyen mélyen legutóbb 2010 márciusában állt az index. A hivatalos inflációs cél 2 százalék, az alapkamat azonban 0,05 százalékon áll, így elemzők szerint a prágai jegybank más eszközökkel, például devizaintervenciókkal gyengíti majd a koronát. Az előző két monetáris ülésen volt már erre javaslat egyes tanácstagok részéről, a tervezett lépés azonban végül nem kapott elég támogatást a héttagú testületben.
A szlovén statisztikai hivatal 1,4 százalékos éves inflációról számolt be, az előző hónapban mért 2,2 százalék után, 2012 szeptemberében még 3,3 százalékon állt az árindex. Havi összehasonlításban 0,3 százalékkal emelkedtek a fogyasztói árak, év/év alapon a harmonizált árindex 1,5 százalékos növekedést mutat.
Csökken az inflációs nyomás Szerbiában is, miután a pénzromlás üteme 16 havi minimumra, 4,9 százalékra lassult szeptemberben. Egy hónappal korábban még 7,3 százalékos volt a mutató. A Nemzetközi Valutaalap azonban óvatosságra intette a jegybankot, lazítást csak a fiskális konszolidációt követően javasol. A szerb alapkamat három hónapja 11 százalékon áll, ezt megelőzően májusban és júniusban összesen 75 bázispontot vágott a monetáris tanács. A központi bank erre az évre 2,5−5,5 százalékos inflációs célsávot határozott meg.
