Keresi az irányt Románia

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

A román ásványkincshatóság (ANRM) 28 szárazföldi és 8 fekete-tengeri olajmezőre ír ki hamarosan pályázatot, a dokumentációk előkészítése folyamatban van, a lelőhelyek listáját hatósági jóváhagyása után teszik közzé a hivatalos közlönyben. Romániában legutóbb 2010-ben hirdettek meg 30 koncessziót, ezek közül 20-at vásárolt meg összesen 31 külföldi társaság, köztük a Mol Nyrt., a Lukoil és a Chevron. Romániában 150 éve termelnek ki földgázt és kőolajat, a felszínre hozott mennyiség szempontjából uniós szinten az ötödik helyet tudhatja magáénak az ország. A nemrég felfedezett fekete-tengeri gáz- és olajlelőhelyek, valamint a gazdag palagázmezők ugyanakkor ugrásszerű növekedést vetítenek előre.

Románia gáz- és olajfüggősége uniós szinten az egyik legalacsonyabb, miközben szénkészletek tekintetében is a lista első felében, a 6. helyen áll az ország 35,5 millió tonnával. Mindezek ellenére a Bukarest egyelőre nem rendelkezik kidolgozott, hosszú távú energiastratégiával, az energetikai vállalatokat sorra privatizálják, így nem meglepő, hogy egyetlen romániai vállalat sem szerepel az uniós energetikai cégek 10-es listáján, amelyet a PKN Orlen, a Mol, a Naftogaz és a CEZ dominál − derül ki a Ziarul Financiar összeállításából.

Finomítási szempontból például már most is sokat veszített az ország, miután 2007 óta hét finomítót zártak be, a megmaradt kapacitás 2012-ben 15 millió tonnára csökkent, ami a 12. helyre elegendő a kontinensen. Igaz, ez még így is közel háromszorosa a kitermelt olajmennyiségnek, ami 2012-ben 4,2 millió tonna volt. Összehasonlításként Németország finomítói kapacitása 102 millió tonna körül alakult tavaly, miközben a saját olajkitermelése 3,9 millió tonna volt, Franciaország 1,1 millió tonnát hozott felszínre, 78 millió tonna összkapacitás mellett. Hatalmas érvágást jelentett Bukarestnek a Nabucco bukása is, ám miközben Bulgária a 25 évre szóló azeri megállapodással igyekszik diverzifikálni gázforrásait és stratégiáját már a TAP-projektre építi, addig Románia saját vállalatait sem képes a régió körforgásába integrálni úgy, ahogy tették ezt a csehek a CEZ-zel vagy az olaszok az Enellel.

Románia 14 milliárd köbméternyi gázszükségletének több mint 80 százalékát saját forrásból tudja biztosítani az állami Romgaz és az OMV többségi tulajdonában lévő Petrom. A két cég összesen 350 koncesszióval rendelkezik Romániában, a Petrom 5,16 milliárd köbméter gázt termelt ki, miközben a Romgaz 5,6 milliárd köbméter gázt hozott felszínre. A legégetőbb kérdések egyike a romániai energetikai vállalatok számára, hogy milyen mértékben változnak 2014-től a bányajáradékok, miután kifutnak a tíz évre bebetonozott koncessziós szerződések.