Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A Valutaalap bármilyen szakmai vagy akár anyagi segítséget kész megadni Szerbiának, hogy a balkáni ország középtávon egyensúlyba hozhassa költségvetését − jelentette ki Varsóban James Roaf, az IMF Közép-Kelet-Európárt felelős megbízottja. A nemrég kinevezett Lazar Krstic szerb pénzügyminiszter kedden ismertette megszorításokra épülő terveit, amelyek fő célja, hogy a csőd szélére sodródott ország elkerülje a fizetésképtelenséget. Dominique Strauss-Kahn korábbi IMF-vezér és Alfred Gusenbauer egykori osztrák kancellár, valamint az IMF szakmai segítségével kidolgozott forgatókönyv szerint idén 4,7, jövőre 4,2 százalékra kell leszorítani a költségvetési hiányt, a következő két-három évben legkevesebb 1,5 milliárd eurót kell megtakarítani ahhoz, hogy a deficit a GDP két százalékára zsugorodjon.
Első lépésként a jelenlegi nyolc százalékról 10 százalékra emelik a nem alapvető termékek áfáját, megszüntetik a veszteséges állami vállalatok finanszírozását, visszavesznek a központi kiadásokból és a feketegazdaság visszaszorításával növelik az adóbevételeket. Az áfaemelésből 200 millió eurót vár a kormány, a közszféra átszervezésével 300-400 millió eurót spórolhatnak, a közintézmények kiadásainak 10 százalékos csökkentése pedig további 30-40 millió euró megtakarítást eredményez. A közszférában emellett bevezetik a szolidaritási adót is, amelynek értelmében a 60 ezer dinár (egy euró 114,5 dinár) feletti összegek 20 százalékkal, a 100 ezer dinár fölöttiek pedig 25 százalékkal adóznak.
A tárcavezető szerint mindezek ellenére Szerbiának szüksége lesz új hitelekre, fontos ugyanakkor, hogy milyen feltételek mellett jutnak forráshoz, ezért a befektetői környezet javítására is áldozni kell. Krstic már szeptember elején jelezte, hogy Szerbia kész újra tárgyalni az IMF-fel, miután a hitelező 2012 elején felfüggesztette az egymilliárd eurós hitelmegállapodást, mivel Belgrád nem hajtotta végre a szükséges reformokat. A szerb költségvetési bizottság legfrissebb jelentése szerint az idei deficit az előre jelzett 2,5 százalékos GDP-növekedés ellenére 5-5,5 százalékon tetőzhet idén, a GDP 65 százalékára rúgó államadósság a következő években tovább nő.
