Külső segítséget kérhet Szlovénia

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Szlovénia fontolóra veszi annak lehetőségét, hogy külső támogatást kér bankszektorának megsegítésére, amennyiben továbbra is a jelenlegi magas szinten maradnak az állampapírhozamok − jelentette ki kedden Bostjan Jazbec szlovén jegybankelnök. A bankvezér szerint a szlovén gazdaság idén a korábbi 1,9 százalékos előrejelzéshez képest meredekebben, 2,4 százalékkal esik, jövőre pedig 0,7 százalékos recesszióval kell számolni. Növekedésre a legoptimistább forgatókönyv szerint is legkorábban 2015-ben lehet számítani, amikor a GDP 1,4 százalékkal bővülhet. Szlovéniának kétségbeesett igyekezete ellenére sem sikerül letörnie a piaci hozamokat, ami nem meglepő, figyelembe véve, hogy a nagy részben állami tulajdonban lévő bankszektorban a bedőlt hitelek nagysága 7,9 milliárd euróra, azaz a GDP 22,2 százalékára rúg.

A szlovén kormány állítja, hogy nem kér külső mentő csomagot, a költségvetést képes saját erőből, megszorítások, reformok és privatizációk útján egyensúlyban tartani. A feladat az, hogy a jelenleg 7,9 százalékon álló költségvetési hiányt 2014-re 3 százalék alá szorítsák. A jövő évi bevételeket 211 millió euróval, 8,63 milliárd euróra kell növelni, miután a központi kiadások előreláthatóan 324 millióval, 9,64 milliárd euróra emelkednek. Bevételnövelő intézkedésként a kormány július elejétől 2 százalékponttal, 22 százalékra emelte az általános forgalmi adó kulcsát, a lépés azonban rosszul sült el, az adóbevételek összességében 6 százalékkal, az áfabevételek 23 százalékkal csökkentek. Újabb megszorító intézkedésként január elsejétől ingatlanadót vezet be Ljubljana, amelyet az ingatlan értékének, illetve rendeltetésének függvényében állapítanak meg. Az ingatlanok értékét egy évente frissített, központi jegyzékben teszik közzé, várhatóan a jövő hét elején. A többször módosított tervek szerint január elsejétől a lakáscélra használt ingatlanok értékének 0,15 százalékát kell évente az államkasszába utalni, 500 ezer euró érték fölötti lakás esetén az adó 0,25 százalék lesz. Az üzleti és ipari célú ingatlanok adóját értékük 0,75 százalékában állapították meg, az energetikai létesítmények esetében azonban mindössze 0,4 százalékot kell fizetni. Az agrárterületek után is értékarányú adót kell majd fizetni, annak mértéke azonban nem haladhatja meg erdők esetében a hektáronkénti 10, mezőgazdasági területek esetében pedig a 25 eurót. A szlovén kormány 205 millió eurót vár az ingatlanadótól, amely 2014 és 2016 között kizárólag a központi költségvetést gazdagítja. Ezt követően a bevételen 50-50 százalékban osztozik majd a büdzsé és a helyi önkormányzatok.