Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Javított Románia gazdaságának megítélésén a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az idei növekedésre kiadott prognózis a tavaszi 1,3 százalékról 2-re, a jövő évi pedig 2-ről 2,2 százalékra módosult. Mérséklődhet a fogyasztói árak emelkedése is, idén 4,5, jövőre pedig legfeljebb 2,8 százalékos drágulás várható. Az optimista előrejelzés némileg ellentmond a múlt hét végén napvilágot látott IMF-jelentésnek, amely szerint a jövő évi választások és a növekvő belpolitikai feszültség keresztülhúzhatják a kormány reformterveit, megrendíthetik a befektetői bizalmat, ami a vártnál alacsonyabb gazdasági növekedéssel és magasabb hiánycéllal járhat.
A washingtoni székhelyű szervezet szeptember végén hagyta jóvá Románia számára a két évre szóló, 1,75 milliárd SDR értékű (1,98 milliárd euró) elővigyázatossági hitelszerződést, miután az előző megállapodást három hónap csúszással júliusban sikerül lezárni. Bukarest vállalta, csökkenti a központi adósságállományt, hatékonyabbá teszi az adók beszedését, javít az uniós források abszorpcióján, megkezdi az egészségügy reformját is. Az IMF kérésének eleget téve a kormány megkezdte az energiaárak liberalizálását, ami éves szinten 10−12 százalékos emelést jelent a lakossági fogyasztóknak, és megkezdte az állami vállalatok évek óta halogatott átszervezését és privatizációját. Bukarest ugyanakkor arra is ígéretet tett, hogy mindent megtesz annak érdekében, hogy a GDP-arányos deficit idén a tervezett 2,3 százalék alatt maradjon. Romániának nincs szüksége az IMF pénzére, a megállapodás mindössze arra kell, hogy a költségvetés olcsón juthasson forráshoz a piacokon − hangoztatta Victor Ponta miniszterelnök.
Az aránylag alacsony, a GDP 38 százalékának megfelelő államadósságú országban jövőre arra lesz lehetőség, hogy a közalkalmazotti béralapot az inflációval azonos mértékben indexálják, miközben a nyugdíjak 4 százalékkal emelkedhetnek. A jövő évi büdzsé sarokszámai a jelenleg 626,2 milliárd lejes (egy euró 4,46 lej) össztermékhez képest 2,5 százalékos növekedésre és 2 százalékos GDP-arányos hiányra épülnek.
