Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Mától négy napon át Budapesten zajlik az ENSZ vízügyi csúcstalálkozója, ahol kormányok, civil szervezetek és vállalatok gondolkodnak közösen arról, hogyan lehet megoldani a világ vízkészletével kapcsolatos, egyre sürgetőbb problémákat. Az édesvízhez való hozzáférés biztonságát számos tényező veszélyezteti, amelyeket az ENSZ márciusban megjelent tanulmánya gyűjtött össze. E szerintproblémát jelent, hogy a föld adott vízkészletének egyre növekvő népesség szükségleteit kell ellátnia az ivóvíztől az öntözésen át az energiatermelésig. A világ édesvizének 70 százalékát használják öntözésre, 20 százalékát ipari célokra, 10 százalékát pedig háztartási célokra, főzésre, mosdásra és fogyasztásra. A számítások szerint ha a föld népessége évi 80 millióval nő, akkor 64 milliárd köbméterrel nő a vízigény. Ráadásul az erdőirtás és a klímaváltozás miatt változik a vízkészlet eloszlása is. Az ENSZ szerint az emberiség elsősorban úgy érzékeli majd a környezetkárosítás hatásait, hogy sokkal több vagy kevesebb vízhez jut hozzá, mint amennyire szüksége van. Míg az éghajlatváltozás hatására 2050-re kétmilliárd embert fenyegetnek komoly árvizek, más területeken egyre csökken a csapadék mennyisége, így 2020-ra 50 százalékkal csökkenhet egyes gabonák terméshozama, 2080-ra pedig 25 százalékkal nőhet az alultápláltak száma világon.
A megoldást nehezíti, hogy a klímaváltozáshoz hasonlóan a vízproblémák is csak széles körű összefogással oldhatók meg. A világon 148 ország területén van olyan folyó, amelyen szomszédjával osztozik, 39-nek pedig területe 90 százaléka ilyen folyók mentén terül el. A statisztika szerint 1947 óta 37 nemzetközi konfliktus robbant ki a vízhasználat miatt, bár egyre több nemzetközi megállapodás szabályozza a folyók használatát, mint amilyen például a Duna-védelmi egyezmény.
A budapesti víz-világtalálkozó zárónyilatkozatának tervezete szerint az ivóvízhez és a higiéniás és szanitációs szolgáltatásokhoz való hozzáférést az ember számára alapvető jogként kell tekinteni; az édesvízkészletekkel való gazdálkodásban meg kell határozni a kölcsönösen elfogadható, integrált megoldásokat és nemzetközi vitarendezési elveket; és a vízügyi infrastruktúra fejlesztésével és szociális programokkal segítendő a csökkenő vízbiztonsághoz való alkalmazkodás. Az esemény célja az is, hogy az ENSZ által 2015-ben elfogadni tervezett fenntartható fejlődés célrendszer vízpolitikára és vízgazdálkodásra vonatkozó részeinek kidolgozásával előre lépjen, Kenya mellett ugyanis Magyarország vezeti azt a 30 országból álló munkacsoportot, amelynek a célrendszert meg kell szövegeznie.
