Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Minőségi aggályokra hivatkozva Moszkva felfüggesztette a tejtermékek importját Litvániából, kemény nyomás alá helyezve ezzel az országot, amely tej- és tejtermékexportjának 85 százaléka irányul Oroszországba. Ennek értéke tavaly 193 millió dollár volt. Külföldi megfigyelők egyöntetű véleménye szerint ezzel akarnak nyomást gyakorolni az Európai Unió soros elnöki tisztségét betöltő országra, amely néhány hét múlva ad helyet annak az uniós csúcsnak, ahol a tervek szerint hat volt szovjet tagállammal írnák alá a társulási és szabadkereskedelmi szerződést.
A két ország közti feszültség hetek óta eszkalálódik: azzal kezdődött, hogy az orosz vámosok akár 20 napra feltartóztatták a határon a litván teherautókat, ezzel komoly veszteségeket okozva a szállítmányozóknak. Válaszul Vilnius azzal fenyegetőzött, hogy blokád alá veszi a kalinyingrádi enklávéba vezető utakat és vasútvonalakat. Linas Linkevicius külügyminiszter emlékeztetett arra, hogy a beékelődés délen Lengyelországgal, északon és keleten Litvániával határos, s ha ők lezárnák a szárazföldi összeköttetését, a 430 ezer orosznak otthont adó enklávé csak a tengeren át tarthatna kapcsolatot anyaországával − írta a Reuters. Más kérdés, hogy ezt Moszkva nem tűrné el, mivel Kalinyingrád az orosz hadsereg nyugati végvára, hatalmas katonai erőkkel.
A mostani orosz döntés nyilvánvaló válasz erre, bár fogyasztóvédelmi hivataluk arra hivatkozik, hogy a litván tejtermékek megsértették az élelmiszer-biztonsági és egészségügyi előírásokat. A Prime orosz állami hírügynökség szerint fokozzák a litván hús- és halszállítmányok minőségének ellenőrzését is. A vádakat nevetségesnek minősítette Frederic Vincent, az Európai Bizottság fogyasztóvédelmi szóvivője, rámutatva, hogy unió alkalmazza a világon a legszigorúbb élelmiszer-biztonsági rendszert.
Valójában az oroszok csupán folytatják a novemberi vilniusi csúcstalálkozó elleni nyomásgyakorlást. Az orosz vezetésnek nemcsak az a célja, hogy megakadályozza a hat ország szerződésének aláírását az Európai Unióval, hanem hogy ezek az általa tervezett unióhoz csatlakozzanak. Az oroszok vezette vámuniónak egyelőre csak Belarusz és Kazahsztán a tagja, de Vlagyimir Putyin elnök terve szerint e nyitott társulásba bevonnák gyakorlatilag az egész volt Szovjetuniót a már uniós tag Baltikum kivételével. A grúzok már meginogtak, miután hosszú évek után ismét engedélyezték boraik és ásványvizeik exportálását Oroszországba, a 46 milliós Ukrajna − amely ebben a versenyben a fődíjat jelenti − szeretne mindkét féllel jóban lenni. Viszont mind Brüsszel, mind Moszkva egyértelműen közölte, hogy Kijevnek választania kell közöttük, nem lehet egyszerre tagja két gazdasági tömbnek, és Putyin kijelentette: ha az ukránok az uniót választják, le kell mondaniuk az orosz kapcsolatok előnyeiről. Megingott az uniós keleti partnerségben részt vevők közül Azerbajdzsán is, Moldovát pedig keményen sújtja Oroszországba irányuló borexportjának letiltása, kivételesnek nem mondhatóan az orosz fogyasztók egészségének védelmére hivatkozva. Ennél is komolyabb fenyegetés, hogy megnehezítenék a moldovaiak munkavállalását Oroszországban, ami 200 ezer ember életét lehetetlenítené el.
Reuters
