Napi grafikonok
Az Európai Unió elsősorban a 46 millió lakosú, évente 330 milliárd dollár GDP-t termelő Ukrajnát akarja közelebb húzni magához a volt szovjet tagköztársaságok közül, ám ez váltja ki a legerősebb orosz ellenállást − állapítja meg a Reuters. Moszkva már azt is rossz szemmel nézi, hogy már nem Oroszország Ukrajna legfontosabb külkereskedelmi partnere, hanem az EU. Ide irányul kivitelének 27, behozatalának 34 százaléka érkezik innen, és a forgalom évről évre két számjegyű tempóban bővül. Ugyanakkor Ukrajnának számos jogi, gazdasági és politikai feltételt kellene teljesítenie az unióval kötendő társulási szerződés aláírásához, emellett ki kellene engednie a börtönből a koncepciós perben elítélt Julija Timosenko volt kormányfőt. Németország keményebben, Nagy-Britannia, Hollandia és Franciaország puhábban követeli ezt. Kijevi és brüsszeli tisztviselők ugyan magabiztosan nyilatkoznak a társulási szerződés aláírásáról, ám független szakértők kételkednek ebben.
Három forgatókönyvet lát Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője, és ezek közül nem az európai−ukrán kapcsolatok szorosabbra vonása a legvalószínűbb. Az elemző 60 százalékos esélyt ad annak, hogy a felek − részben az orosz nyomásnak engedve, részben Ukrajna felkészületlensége miatt − tovább halogatják az EU−ukrán kapcsolatok szorosabbra fűzését. Ez sajátos módon javítaná a kelet-európai ország pénzügyi helyzetét: Moszkva − kihasználva a patthelyzetet − igyekezne kedvezményekkel, például alacsonyabb gázárral magához édesgetni Kijevet. Így az ukrán kormány 2014 első feléig halogathatná, hogy az ország finanszírozásának stabilizálása érdekében megállapodjon az IMF-fel.
A társulási szerződés vagy egy közös szabadkereskedelmi övezet létrehozásának esélye 30 százalék, mert ez kiváltaná az Ukrajna keleti részén élő oroszbarát lakosság és a szorosan Oroszországhoz kötődő üzleti szféra ellenállását. Moszkva aláásná a kormány helyzetét a 2015-ös elnökválasztások előtt. Elképzelhető, bár csupán tíz százalék az esélye annak, hogy Kijev végül az orosz−belorusz−kazah szabadkereskedelmi övezethez csatlakozik. Ezt rövid távon nagy orosz jutalmak követnék, ám hosszabb távon súlyos gondokkal járna. A négyes országfogat tagjai ugyanis ugyanazokat a gazdasági strukturális problémákat − elsősorban az energiafaló nehézipar túlsúlyát − görgetik maguk előtt, így nemigen tudják segíteni egymás fejlődését.
Reuters
