Stagnált az eurózónában a munkanélküliség a nyár utolsó hónapjában az Eurostat adatai szerint, ami arra utalhat, hogy a valutaövezetben tapasztalt gyenge kilábalás lassan a munkaerőpiacon is érezteti a hatását. Közgazdászok szerint azonban a folytatódó megszorító csomagok, strukturális reformok és a kisvállalkozások által tapasztalt hitelszűke miatt nem lehet gyors javulásra számítani a közeljövőben.
Augusztusban az euróövezetben 12 százalékos volt a munkanélküliség, ami pontosan megegyezik az utólag módosított júliusi adattal. Ez azt jelenti, hogy a nyár végén 19,178 millió ember számított munkanélkülinek az eurózóna országaiban. Közgazdászok szerint ez még mindig riasztóan magas, és a gazdasági aktivitás még nem elég erős az eurózónában ahhoz, hogy jelentős munkahelyteremtéshez vezessen rövid távon. A fiatalkori munkanélküliség, amelynek súlyosságáról sokat hallani európai döntéshozók szájából, 0,1 százalékponttal, 23,7 százalékra csökkent. Az állástalanok aránya továbbra is Spanyolországban és Görögországban a legmagasabb, 25 százalék feletti, és szakértők szerint kevés az esély, hogy rövid távon 20 százalék alá esik ez a szám.
A skála másik végén augusztusban Németország és Ausztria állt. Szeptemberben azonban váratlanul 25 ezerrel nőtt a német állástalanok száma, ezzel megközelítve a hárommilliót, a ráta így 6,9 százalékos. Elemzők arra számítottak, hogy 5000-rel kevesebben fognak munkát keresni múlt hónapban, azonban nem gondolják, hogy a váratlan romlás a német munkaerőpiac gyengülését jelzi.
