Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Politika című belgrádi napilap szerint tavaly az állam 777,96 millió eurónyi támogatást fizetett állami vállalatoknak, ez a bruttó hazai termék 2,6 százaléka, s ha ebből levonjuk a szállítást és a vasutakat, még mindig a GDP 1,9 százalékát vitték el a szubvenciók, szemben az európai átlag 0,5 százalékkal. A legtöbb az iparnak és a szolgáltatásoknak jutott, mintegy 555 millió euró, ezt követte a mezőgazdaság 222 millióval. A szektorokat tekintve a legtöbbet, 142 millió eurót a szállítás kapta. A pénzügyminisztérium jelentése szerint ráadásul az összegek évről évre nőnek. A tárca úgy véli, hogy bár ez a segítség javítja az állami vállalatok piaci helyzetét, de árt a szabadpiaci versenynek.
Milojko Arszics közgazdászprofesszornak az a véleménye, hogy a szubvenció költséges és nem igazán hatékony módja a gazdasági rendszer gyengeségei ellensúlyozásának. Nem lehet azonban egy csapásra megszüntetni, mert ez a munkanélküliség megugrásához vezetne. A kiutat a reformok, a versenyképesség és az üzleti környezet javítása jelentheti. Ivan Nikolics közgazdász szerint azonban az állami támogatások csökkentése nem gyakorolna komolyabb hatást a költségvetésre.
Alekszandar Vutyics, a miniszterelnök első helyettese szerint a külföldieket mindig meglepi a szerbiai szubvenciók nagysága, így járt Dominique Strauss-Kahn is, aki három hónapra vállalta el ingyen a kormány tanácsadójának szerepét. Mint mondta, az ország nehéz helyzetben van, amiből csak fájdalmas reformok árán lehet kijutni. Ezért döntöttek úgy, hogy külföldi szakértőket is alkalmaznak, akik segíteni tudnak a nagy költségvetési hiány és államadósság problémájának leküzdésében, hogy modelleket javasoljanak a termelés gyors növelésére és az adók megreformálására. Strauss-Kahn csoportjával segít majd a felgyülemlett problémák megoldásában. Azt tervezik, hogy három intézkedési csomagot készít: rövid, közép- és hosszú távra, ezek realizálásán két csoport dolgozik majd, egy Belgrádban, egy pedig Párizsban. A cél az, hogy a szerb gazdaság egészséges és fenntartható legyen, ami a jövedelmen alapul, nem pedig az állami szubvenciókon − idézte Vutyicsot a belgrádi rádió.
