Nincs mozgástér lazításra a régióban

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Megszorításokra és adóemelésre épül a jövő évi szerb büdzsé, Lazar Krstic pénzügyminiszter idén 4,7, jövőre pedig 4,2 százalékra tervezi leszorítani a hiányt a nemrég tanácsadónak felkért Dominique Strauss-Kahn korábbi IMF-vezér és Alfred Gusenbauer egykori osztrák kancellár szakmai segítségével. A költségvetés kidolgozását felügyeli a szerb fővárosba ma érkező IMF-küldöttség is, amely Krstic szerint egy újabb IMF-megállapodásról is egyeztet. A tervezett intézkedések adó- és járulékcsökkentést is tartalmaznak, amelyeknek várhatóan befektetésösztönző és foglalkoztatásnövelő hatásuk lesz. Ezzel egy időben növelni kell a költségvetés bevételeit és vissza kell fogni a kiadásokat − fogalmazott Krstic, aki két-három héttel későbbre ígért részleteket. A költségvetési bizottság tegnap kiadott jelentésében azonban arra figyelmeztet, hogy a bevételek a várakozásokon alul teljesülnek, így az idei deficit az előre jelzett 2,5 százalékos GDP-növekedés ellenére 5−5,5 százalékon tetőzhet, ezért a jövő évi büdzsét drasztikus kiadáscsökkentő intézkedésekre kell alapozni. A bizottság szerint a GDP 65 százalékára rúgó államadósságot a következő két évben nem sikerül csökkenteni.

Bizalmi szavazással tervezi egybekötni a 2014-es költségvetés parlamenti vitáját a szlovén miniszterelnök, Alenka Bratusek, aki drasztikus kiadáscsökkentéssel, illetve adóemeléssel készül a jelenleg 7,9 százalékon álló költségvetési hiányt 2014-re 3 százalék alá, azaz egymilliárd euróra mérsékelni. A költségvetés bevételeit 211 millió euróval, 8,63 milliárd euróra kénytelen növelni a kormány, miután a központi kiadások előreláthatóan 324 millióval, 9,64 milliárd euróra emelkednek. A hiány féken tartásához azonban elengedhetetlen 15 állami vállalat − köztük a NKBM bank, a Telekom Slovenije és az állami légitársaság, az Adria Airways − részleges privatizálása, amelyből 500 millió euróra számít a költségvetés. Bevételnövelő intézkedésként a kormány július elejétől 2 százalékponttal, 22 százalékra emelte az általános forgalmi adó kulcsát, a lépés azonban rosszul sült el, az adóbevételek összességében 6 százalékkal, az áfabevételek 23 százalékkal csökkentek.
Három év haladékot kér Horvátország az EU-tól, hogy költségvetési hiányát az uniós elvárásoknak megfelelő szintre mérsékelje, államadósságának csökkentéséhez azonban több időre lesz szükség − mondta a Reutersnek Slavko Linic pénzügyminiszter. Az unióhoz júliusban csatlakozott ország ellen várhatóan még idén túlzottdeficit-eljárást kezdeményez Brüsszel, miután a 2014−2016-os gazdasági irányszámok az idei 3,5 százalék után jövőre már 5,5 százalékos, nominálisan 17,4 milliárd kuna (egy euró 7,6 kuna) deficitet prognosztizálnak.

A hiány Linic szerint az uniós csatlakozás kapcsán véghezvitt reformok egyenes következményeként 4,7 milliárd kunával emelkedett, ezt csak átfogó reformok árán lehet 2016-ban 3 százalék alá csökkenteni, a jelenleg a GDP 65 százalékára rúgó államadósság azonban leghamarabb öt év múlva csökkenhet 60 százalék alá.

Fico kormánya 2,2 százalékos gazdasági növekedésre számít jövőre Szlovákiában, ami a kilátásba helyezett fiskális fegyelem szigorításával lehetővé tenné a jelenleg 4,3 százalékos deficit 3 százalék alá szorítását. Az államadósság azonban már jövőre meghaladhatja a bruttó hazai termék (GDP) 55 százalékát, 2015-ben pedig elérheti az 57 százalékot is. Az adósságkorlátról szóló törvény miatt Pozsony előreláthatóan megszorításokra kényszerül, hogy az idei számokhoz képest legkevesebb 700 millió eurót tudjon megtakarítani.

A 2014-es román büdzsé alaptervezete tartalmazza a közalkalmazotti béralap az inflációval megegyező, 3 százalékos indexálását, miközben a nyugdíjak 4 százalékkal emelkedhetnek − jelentette ki a költségvetésért felelős miniszter Liviu Voinea. A jövő évi sarokszámok a jelenleg 626,2 milliárd lejes (egy euró 4,46 lej) össztermékhez képest 2,5 százalékos növekedésre és 2 százalékos GDP-arányos hiányra épülnek, a kormány többek között járulékcsökkentést, egyes ágazatokban áfamérséklést is fontolgat, amit a relatíve alacsony, 38 százalékos államadósság is lehetővé tesz. Az IMF a pénteken jóváhagyott közel kétmilliárd eurós hitelszerződés feltételeként azonban a központi és önkormányzati adósságállomány csökkentését, az adóbázis növelését és az egészségügy reformját nevezte meg, a költségvetési bevétel jelentős növekedésére Bukarest legfeljebb privatizációkból számíthat. A 2,3 százalékos idei hiánycélt csak a költségvetés sürgős kiigazítása árán lehet tartani, Victor Ponta kormányfő szerint onnan vesznek el forrásokat, ahol kevésbé van rá szükség.