Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Valóságos katasztrófával érne fel Románia számára, ha nem valósulna meg a verespataki bányaberuházás, a külföldi befektetők bizalma végleg megrendülne, aminek hosszú távon is negatív hatása lenne a gazdaságra. A parlamentnek ezért olyan döntést kell hoznia, ami a természet szigorú védelme mellett lehetővé teszi, hogy az ország profitálhasson ásványkincseiből − fogalmazott minden eddiginél határozottabban Victor Ponta kormányfő. A verespataki projekt mellett több helyszínen is terveznek aranyat bányászni, a ciántechnológia biztonságossá tétele érdekében szakmai segítséget kérnek a finn hatóságoktól, az északi országban ugyanis 52 arany-, nikkel-, króm- és rézbányát üzemeltetnek a környezetvédelmi előírások szigorú betartása mellett, sikerrel − hangsúlyozta a miniszterelnök.
A bánya bezárása − 300 tonna arannyal és 1600 tonna ezüsttel számolva − 5,2 milliárd dolláros bevételkiesést jelentene költségvetésnek, a helyi önkormányzatok összesen további 2,3 milliárd dollárt veszítenének.
Verespatakon biztonságosan lehet majd bányászni, a beruházó Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) 146 millió dolláros garanciaalapot hozott létre, amelyből a kitermelést követően bezárják majd a jelenlegi bányát és felszámolják a szennyezést − állította Rovana Plumb környezetvédelmi miniszter, akit a parlamentnek a verespataki bányaprojekt átvilágítására létrehozott szakbizottsága hallgatott meg. A tárcavezető szerint 25 millió dollár értékben egy sürgősségi alapot is létrehoztak, amelyből az esetleges balesetek okozta környezeti károk helyreállítását tudják majd fedezni, az összegek a projekt teljes időtartama alatt a román állam rendelkezésére állnak. A környezetvédelmi normák az uniós elvárásoknak minden szempontból megfelelnek, a zagytározókban 3 milliomod részre csökken a ciánkoncentráció, ami egyharmada az európai átlagnak, az RMGC emellett vállalta, hogy felszámolja a korábbi bányászatból fennmaradt szennyezést is. Plumb hangsúlyozta: Verespatakon 300 millió euróba kerülne a 18 magára hagyott meddőhányó, a két bánya és 1450 kilométernyi tárna biztonságossá tétele környezetvédelmi szempontból. Romániában még 300 hasonló lelőhely van, ahol a kitermelés abbamaradásával folyamatos a környezetszennyezés, több tárnából vegyi anyagokkal szennyezett víz kerül a talajba és a folyókba, egyes helyeken a vegyianyag-koncentráció százszorosa a megengedettnek.
Az elmúlt mintegy hat év során egyetlen gramm aranyat sem bányásztak Romániában, a nemesfémbányákat az ország uniós csatlakozásakor a változó jogszabályok miatt bezárták, az okozott környezeti károkat azonban azóta sem számolták fel. A bányák többsége az Erdélyi-érchegység úgynevezett arany négyszögében van, 1990 és 2006 között összesen 729,8 ezer tonna aranyércet és 12,5 ezer tonna aranytartalmú iszapot termeltek ki. Jelenleg Romániában három vállalat: a kanadai Gabriel Resources többségi tulajdonában lévő RMGC, a szintén kanadai Eldorado Gold Corporation (EGC) által tulajdonolt Deva Gold és a Ion Sturdza, a Moldovai Köztársaság volt miniszterelnöke érdekeltségi körébe tartozó Fribourg Investments befektetési alap cége, a Romaltyn rendelkezik bányászati koncessziókkal. Mindhárom társaság cianidos technológiával tervezi kitermelni a nemesfémet, de évek óta hatósági engedélyekre várnak. Az EGC Verespataktól légvonalban mintegy 40 kilométerre, Felsőcsertésen (Certej) közel 450 hektáron 45 millió tonna ércet tervez kibányászni 16 év alatt. A helyszínen több mint hetven évig bányászták az aranyat cintechnológiával, a magukra hagyott tározók pár száz méterre vannak a lakóházaktól, 6 kilométerre a Marostól és 7 kilométerre Déva városától. A Romaltyn 40 millió eurót tervez fordítani a 2000-es ciánkatasztrófát okozó Aurul vállalat által maga mögött hagyott 8,5 millió tonna bányászati hulladék feldolgozására, amiben 4 tonna aranyat sejtenek. Noha a helyszín a korábbi szennyezések miatt holdbéli tájra emlékeztet, a helyi önkormányzat környezetvédelmi okokra hivatkozva mindeddig megtagadta az engedélyek kiadását.
Reuters
