A jelenleginél mélyebb fiskális integrációval lehetne növelni az eurózóna ellenálló képességét és helyreállítani a kontinens iránti bizalmat − olvasható a Nemzetközi Valutaalap (IMF) friss dokumentumában. Ugyan egy ilyen rendszer kialakítása időbe telne, de fontos lenne előre tisztázni a menetrendet, hiszen ez is demonstrálná a tagállamok elkötelezettségét. A tanulmány szerint az eurózóna egyik alapvető hibája, hogy a közös deviza ellenére nagyok a különbségek a tagállamok gazdaságai között. Az egyes országok problémái ráadásul átterjedtek más államokra, sőt ha egy tagállam hitelképessége megkérdőjeleződött, akkor az negatívan érintette az egész közösséget.
Az IMF szakemberei szerint a pénzügyi piacok is hibásak abban, hogy félresiklott az eurózóna, ugyanis a növekedésben és a közös felelősségvállalás ideájában bízva nem tettek különbséget a fegyelmezett és a renitens fiskális politikát folytató tagállamok között. Ebben az állapotban jutott 2010-re a valutaövezet oda, hogy a válság közepette nem volt költségvetési mozgástér, nem volt átfogó gazdaságtámogató intézményrendszer, ezért kérdőjelezte meg a válság az egész eurózóna létét.
A válság tanulságai alapján az IMF úgy látja, hogy a fiskális unió első lépése a szigorúbb kontroll lehetne a tagállami költségvetések felett, emellett meg kell alkotni a mentő csomagok pontos feltételeit és szabályait. Szükség volna a mostaninál nagyobb kockázatmegosztásra; ennek több módja lehetne, a végső megoldást pedig egy teljesen közös költségvetés jelentené.
