Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az uniós egészségügyi ágazatban a foglalkoztatottak száma évente csaknem 2 százalékkal emelkedett a 2008 és 2012 közötti időszakban. A növekedés több tényező együttállásának eredménye: betudható a népesség elöregedésének, a technológiai fejlődésnek, a kezelések terén tett előrelépésnek, valamint annak, hogy megnőtt az igény a jobb minőségű szolgáltatások iránt, és nagyobb hangsúlyt kap a megelőzés. 2012-ben közel egymillió alkalmazottat vettek fel egészségügyi munkakörökbe - derül ki az Európai Álláshelyfigyelő (European Vacancy Monitor - EVM) legfrissebb számából.
Az uniós munkaerőpiac egésze tekintetében az Európai Álláshelyfigyelő ugyanakkor munkaerőkereslet-visszaesésről számol be: 2011 negyedik negyedévétől 2012 negyedik negyedévéig 6 százalékkal lett kevesebb a betöltendő álláshelyek száma. 2012 utolsó negyedévére a fő foglalkozási csoportok többségénél csökkent a felvételek száma. A visszaesés 2010 második negyedétől fogva első ízben a szakképesített munkaerőt is érintette (esetükben 5 százalékkal kevesebb felvételre került sor).
Kellenek a személyi gondozók
Az újonnan felvettek az egészségügyi személygondozási foglalkozásokat űzők után a szoftverfejlesztők és -elemzők, a titkárok és szakosodott titkárok, a bányászati, gyártási és építőipari művezetők, valamint az általános iskolai tanárok és óvodapedagógusok közül kerültek ki.
Andor László, a foglalkoztatásért, a szociális ügyekért és a társadalmi befogadásért felelős biztos szerint az Európai Álláshelyfigyelő legfrissebb jelentése megerősíti, hogy az egészségügy Európában az egyik legnagyobb munkahely-teremtési potenciállal rendelkező ágazat, ezért sürgős feladatot jelent a képzésekbe való befektetés.
A foglalkozások közül a 2011 negyedik negyedéve és 2012 negyedik negyedéve közé eső időszakban az egészségügyi személygondozás terén jelentkezett a leggyorsabb növekedés, sőt, ebből a szempontból a legkiemelkedőbb 25 foglalkozáson belül további három egészségügyi szakma is szerepel: ápolási szakemberek és szülésznők, orvosi és gyógyszerésztechnikusok, valamint más egészségügyi szakemberek, pl. fogorvosok, gyógyszerészek és gyógytornászok. Középtávon a foglalkoztatási kilátások az ápolók és a szülésznők számára a legígéretesebbek.
Az elöregedés is fenyeget
A jelentés kiemeli továbbá, hogy egyes országoknak várhatóan szembe kell nézniük az egészségügyi dolgozók elöregedésével. Bulgáriában és a balti államokban például az egészségügyben dolgozók 40 százaléka 50-64 év közötti, ezzel jelentősen meghaladva az uniós átlagot. Az egészségügyi munkaerő-felvétel növekedése ellentétes irányt mutat azzal az Európai Álláshelyfigyelő által ismertetett körülbelül 4 százalékos visszaeséssel, amely az EU27 tagállamaiban 2011 negyedik negyedéve és 2012 negyedik negyedéve között általánosan tapasztalható volt a felvételek terén.
Az újonnan felvett munkaerő száma a legtöbb foglalkozási csoport esetében alacsony volt, és - 2010 második negyedéve óta első ízben - a csökkenés a szakképesített munkaerőt is érintette. Emellett az is megfigyelhető volt, hogy 2 százalékkal több felsőfokú végzettséggel rendelkező állhatott munkába, ami jelentheti azt is, hogy ezek a munkavállalók gyakrabban fogadtak el a képesítésüknél alacsonyabb képzettségi szintet kívánó állást.
