Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A napok óta tartó romániai és az ország határain átnyúló tüntetések, a Bukarestben újra fellángolt politikai csatározások, valamint a nemzetközi közfelháborodás ismét keresztülhúzhatják a verespataki aranybánya-beruházásban érdekelt befektetők számításait. Egyre valószínűbb ugyanis, hogy a törvényhozás − a kormány áldása ellenére − nem jut majd egyértelmű álláspontra a projekt kapcsán, így az sem kizárható, hogy népszavazás dönt a kérdésben, leghamarabb jövőre. A külföldi beruházásokat koordináló hivatal honlapján szerdán közzétett ütemterv szerint 2016 novemberében elkezdődhet a termelés Verespatakon, miután 2014 közepéig végeznek a kisajátításokkal és megszerzik az építési engedélyeket, majd másfél év alatt elkészül a szükséges infrastruktúra is. A kormány augusztus végén hagyta jóvá azt a törvénytervezetet, amelynek értelmében a román állam részesedése 6,7 százalékkal, 25 százalékra nőtt a kitermelést végző Rosia Montana Gold Corporation (RMGC) vállalatban, a kitermelés utáni járadék 4 százalékról 6 százalékra emelkedett. Az RMGC fő részvényese, a kanadai Gabriel Resources (GR) abban bízott, hogy a parlamenti vita két-három hónapon belül lezárul, a helyzet azonban egyre reménytelenebbé válik − mondta a Bloombergnek Jonathan Henry, a GR vezérigazgatója. A részvényesek is kezdik elunni az 1997 óta tartó várakozást, a tüntetések hírére a torontói tőzsdén jegyzett, az arany árának zuhanása miatt amúgy is gyengélkedő vállalat papírjainak árfolyama 17 százalékkal, 1,4 kanadai dollárra zuhant kedden.
