Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Megúszhatják a jogi eljárást azok a svájci bankok, amelyek az USA hatóságai szerint korábban segítettek amerikai állampolgároknak az adóelkerülésben, ám cserébe magas büntetést kell fizetniük. Ez a lényege a svájci és az amerikai kormány megállapodásának, amellyel végképp lezárhatják évek óta húzódó vitájukat. A jogi háborúban a washingtoni adóhatóság adatokat követel az amerikai ügyfelek svájci számláiról, amit a banktitkot foggal-körömmel védő svájciak igyekeznek megtagadni. Az USA 2009-ben megnyerte az első nagy csatát: 780 millió dolláros kártérítést csikart ki a legnagyobb svájci banktól, az UBS-től az adócsalók \"rejtegetése\" miatt. Folytatva az üldözést, további tizennégy nagybank ügyeit vizsgálják azzal a céllal, hogy lefüleljék az adóelkerüléssel vádolt amerikaiakat. Ezek az úgynevezett első kategóriába tartozó pénzintézetek, amelyeknek módjuk lesz bekapcsolódni a most megkötött megállapodásba, annak ellenére, hogy az a többi 300 svájci bankra vonatkozik.
Az államközi szerződés alapján a második kategóriába eső pénzintézetekről − amelyek ellen tehát még nem folytatnak vizsgálatot az amerikai hatóságok − feltételezik, hogy segédkeztek az amerikai adótörvények megszegésében. Ezeknek információt kell szolgáltatniuk az USA hatóságainak egyesült államokbeli tevékenységükről és büntetést kell fizetniük annak arányában, milyen nagyságú adóelkerülést segítettek. A bírság a legalább 50 ezer dollárt kezelő számlákat érinti, nagysága 20, 30 vagy 50 százaléka a Svájcba menekített pénznek attól függően, hogy 2008 augusztusa előtt, 2008. augusztus és 2009. február között vagy ez után nyitották-e a számlát. A harmadik és negyedik kategóriába tartozó bankoknak nem kell büntetést fizetniük. Köztük csak az a különbség, hogy az előbbieknek igazolniuk kell, hogy nem tevékenykedtek az USA-ban, míg az utóbbiak a svájci helyi pénzintézetek.
