Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Egyesült Államok évek óta próbálja felfedni, hogy hol találhatók külföldön olyan pénzek, amelyek amerikai állampolgárokhoz tartoznak, de nem lettek megadóztatva. A vizsgálódás egyik fő célpontja Svájc volt, ahol azonban a banktitokra hivatkozva csak nehezen indult be az együttműködés.
A svájci pénzügyminisztérium közleménye szerint a mostani megoldás tiszteltben tartja a svájci jogrendszert, nem hoz létre visszamenőleges hatállyal érvényes jogszabályokat, és nem lesz szükséges rendkívüli törvényalkotói munkára sem.
Az egyezség a 2008 és 2014 közötti időszakra vonatkozik, és négy kategóriába osztja a svájci bankokat. Az elsőbe tartozik 14 bank, amelyek ellen már jogi eljárás folyik. Valószínűleg a bankok közt van a Credit Suisse Group AG, a Julius Bear Group AG, a regionális Zuercher Kantonalbank, valamint a Basler Kantonalbank.
A korábbi példák alapján ezek a bankok nagy büntetésre számíthatnak. Az UBS bankot például az előző években 780 millió dolláros bírság megfizetésére, valamint négyezer amerikai ügyfél nevének a felfedésére kötelezték bírósági úton.
A második kategóriába kerültek azok a bankok, amelyek úgy gondolják magukról, hogy megsértették az amerikai adózási szabályokat. Az év végéig lehetőségük lesz külön megállapodásokat kötniük, így nem fogják őket perbe, de adatokat kell szolgáltatniuk a határon túli üzleteikről, illetve büntetésre is számíthatnak. A büntetés a bankoknál levő adózatlan amerikai pénzeknek a 20-50 százaléka lehet.
Az utolsó két kategóriába csak azok a svájci bankok tartoznak, amelyek úgy vélik, hogy nem sértették az amerikai törvényeket, vagy olyanok, akik csak Svájcban folytatnak banki tevékenységet. Ezek a bankok levélben kérhetnek biztosítékot az Egyesült Államoktól, hogy nem lesznek semmilyen vizsgálat alanyai.
A svájci bankárok szövetsége közleményben fájdalmasnak, de jogilag elfogadhatónak, és gazdaságilag elviselhetőnek nevezte a csütörtökön Washingtonban aláírt egyezséget.
