Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Egymással ütköző nyilatkozatok, sajtóértesülések teszik az elmúlt három évben nem először átláthatatlanná a Görögország körüli helyzetet. Jörg Asmussen, az Európai Központi Bank (ECB) kormányzótanácsának tagja tegnap a görög kormány vezetőivel és az üzleti élet képviselőivel tárgyalt, a hivatalos információk szerint csupán a második EU−IMF-segélyprogram állásáról, ám az ekathimerini.com athéni hírportál tudni véli, hogy az adósság csökkentésének lehetősége is szóba kerülhetett. A kormány emellett érdeklődhetett az európai bankunió helyzetéről, ugyanis abban bízik, hogy ha ez megvalósul, akkor a görög bankok feltőkésítését szolgáló 50 milliárd eurós forrást az európai biztonsági alapnál (ESM) számolják el, nem pedig az ország adósságai között.
A német pénzügyminisztérium szabályosan helyretette saját vezetőjét, Wolfgang Schäublét, aki a hét végén elismerte, hogy Görögországnak szüksége lehet egy harmadik segélyprogramra. A tárca szóvivője tegnap azt mondta, hogy a donorok 2014 közepén vizsgálják felül a második program állását, addig nincs értelme újabb pakkról beszélni. A görög pénzügyminisztérium neve elhallgatását kérő tisztviselője szerint viszont az ország 2014−2016-os finanszírozásához van szükség új forrásra − írta a Reuters. Az IMF 10,9 milliárd eurós lyukat lát ebben, amit részben az okoz, hogy az európai jegybankok nem mondtak le a kétoldalú államközi szerződésekben Athénnak nyújtott hiteleik kamatáról. A görögök szerint végül is ötmilliárd euróra lenne szükség az új csomagban.
A helyzetet tovább cifrázza, hogy a Süddeutsche Zeitung meg nem nevezett forrásokból úgy tudja, hogy Schäuble már a forrást is kiszemelte: uniós pénzek átcsoportosításából teremtene pénzt az újabb pakkhoz. Olli Rehn, az Európai Bizottság pénzügyi biztosa azzal kommentálta a német pénzügyminiszter nyilatkozatát, hogy míg a harmadik segélycsomag nem kizárt, vannak más lehetőségek is, például meg lehet hosszabbítani a görögöknek adott hitelek futamidejét.
