Nem okozott túl nagy meglepetést a romániai elemzők körében a statisztikai hivatal (INS) második negyedévi GDP-gyorsbecslése, a 0,3 százalékos negyedév/negyedéves növekedés megegyezik a prognózisokkal. A jövőt illetően már megoszlanak a vélemények miután a növekedés lefékeződött. Az első negyedéves bővülés még 1,9 százalékos volt év/év alapon, ez a második negyedévben 1,3 százalékra mérséklődött, noha a kivitel 6, az ipar pedig 9,6 százalékkal gyarapodott. Az első félévben 1,7 százalékkal nőtt a GDP, a konszenzus 2 százalékos volt.
Elemzők szerint az infrastrukturális beruházások hiánya, a csökkenő tőkebeáramlás, valamint a lakossági fogyasztás visszaesése kezdi éreztetni hatását − kérdés, hogy mindezt a rendkívülinek ígérkező mezőgazdasági termés mennyire tudja kompenzálni. A kormány éves szinten 1,9 százalékos növekedésre számít, a Nemzetközi Valutaalap nemrég felfelé módosított prognózisa 2 százalékot jelez. A mezőgazdaság teljesítménye akár 2,5-3 százalékra is gyorsíthatja idén a bővülést, de ez csak palástolja a többi ágazat lassulását, miközben a reálbérek csökkenése a belső kereslet további zsugorodásához vezet − állítja Ionut Dumitru, a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza, aki szerint a növekedés ellenére a költségvetés nem számíthat nagyobb bevételekre.
Az első félévi növekedés jelentősebb annál, mint amit a kormány és a nemzetközi hitelezők vártak, a pozitív trendnek azonban hosszabb távon is folytatódnia kell ahhoz, hogy hatása érezhető legyen a bevételi oldalon és az életszínvonalon − jelentette ki Victor Ponta miniszterelnök. A jelenlegi tempó túl csekély ahhoz, hogy csökkenjen a munkanélküliség, nőjön a fogyasztás és érdemben javuljon a pénzpiac helyzete − mondta az Agerpresnek Radu Craciun, az Eureko nyugdíjpénztárak vezérigazgató-helyettese −, a románhoz hasonló gazdaságoknak éves szinten 3,5-4 százalékkal kellene bővülniük ahhoz, hogy utolérhessék a fejletteket.
