A pénzpiacok viharai idején biztonságos menedéket ígérő országokat is elsodorhatja egy az eurózóna perifériájáról kiinduló válság − állapítja meg jelentésében Livio Stracca, az Európai Központi Bank (ECB) vezető közgazdásza. Az övezet 2009−2010 óta tartó krízisét esettanulmányszerűen feldolgozó elemzés 18 olyan fontos eseményt különböztet meg, amikor valamilyen uniós bejelentés, politikai fejlemény vagy médiahír az egész övezeten és azon túl végighullámzó hatást gyakorolt a gazdaságra. A pozitív esetek közé helyezi az EU vezetőinek 2010. májusi bejelentését, miszerint drasztikus lépéseket terveznek az adósságválság megfékezésére, illetve hogy az ECB 2011 őszének elején elkezdte vásárolni az egekbe szökő hozamú olasz és spanyol állampapírokat. Idetartozik Mario Draghi ECB-elnök 2012 júliusi megjegyzése, miszerint az európai jegybanknak bármilyen körülmények között megvannak az eszközei az euró megvédésére.
A negatív fejlemények között szerepel a Silvio Berlusconi olasz miniszterelnök kormányában 2011 júliusában kialakult patthelyzet a megszorító intézkedésekkel kapcsolatban, illetve az euró esetleges feladásáról folyó francia−német tárgyalások híre 2011 novemberében. Ugyancsak itt a helye a heves olaszországi és spanyolországi tüntetések kirobbanásának 2012 szeptemberében. A negatív fejleményekre jellemzően a bizonytalannak tekintett országok kötvényeinek eladásával, a menedéket ígérők vásárlásával reagáltak a befektetők. Ennek nyomán ugyan a jó erőben lévő országok kötvényeinek hozama alacsony szinten stabilizálódott, ám a piacaikon tevékenykedő bankokat és más pénzügyi szolgáltatókat nem kerülte el profitjuk hullámzása.
Stracca ebből arra következtet, hogy az instabil és a stabil gazdaságok közötti kereskedelmi kapcsolatok fontosabbak a pénzügyieknél. A bankok esetleges megrendülésén át az államokra gyakorolt hatás felülírhatja az említett tőkeáthelyezés jelentőségét: miután a pénzintézetek birtokolják az államkötvények nagyját, állami beavatkozásért kiáltó fizetési nehézségeik az ismert ördögi kör szerint visszahatna az államokra, ami megrendítheti a válságállónak látszó országok helyzetét is.
