Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Elérte az áhított elsődleges (adósságtörlesztés nélküli) költségvetési többletet a görög kormány, de lényegében csak azért, mert nem költötte el az európai uniós forrásokat − jelentette a Reuters. A központi költségvetés az önkormányzatok és a társadalombiztosítás költségei nélkül számolva 2,57 milliárd euró többlettel zárta az év első hét hónapját, szemben a tervezett 3,14 milliárdos hiánnyal. A különbség főként abból adódik, hogy Görögország a vártnál több uniós támogatást kapott, amelyből kevesebbet költött el a tervezett befektetési projektekre. Megdobta a büdzsét egy 1,5 milliárd eurós egyszeri bevétel is, miután az eurózóna tagországainak jegybankjai visszautalták a görög kormánynak korábban nyújtott kölcsöneik esedékes kamatát. Az állami kiadások 10 százalékkal, 25,1 milliárd euróra csökkentek − ami szintén jobb eredmény a vártnál −, az adóbevételek viszont 1,5 milliárd euróval elmaradtak a tervezettől.
A Görögországot hitelező euróországok, illetve a Nemzetközi Valutaalap (IMF) a jó hírek ellenére kételkednek a segélyprogram sikerében. Aggodalmukat elsősorban arra alapozzák, hogy a görög vállalatok és magánszemélyek egyelőre nem fizették be adóik zömét, és kétséges, hogy a hiányzó összegből mennyit lesz képes behajtani a még mindig gyengén muzsikáló adóhatóság. A hét végén kisebb belpolitikai botrányhoz vezetett Németországban a Der Spiegel értesülése, miszerint a Bundesbank arra számít, hogy legkésőbb a jövő év elején újabb hitelprogramot kell összeállítani Görögországnak. Az ellenzék azzal vádolja Angela Merkel kancellárt, hogy a szeptember végi választások előtt eltitkolja a szavazók elől a kellemetlen igazságot: a kormány ígéretei ellenére a görögök nem fogják visszafizetni az európai adófizetőktől kapott hitelek egy részét. Eközben Jannisz Szturnarasz görög pénzügyminiszter egy helyi lapnak azt mondta, hogy novemberben kezdődhetnek a tárgyalások a donorokkal az adósságok enyhítéséről.
