Az árnyékgazdaság 2013-ban Európában 10 éves mélypontot ért el és 2,15 ezer milliárd euróra teszi egy az A.T. Kearney és Friedrich Schneider, a linzi egyetem gazdasági tanszékének vezetője és professzora által a Visa Europe közreműködésével készített tanulmány − ez átlagosan Európa gazdasága 18,5 százalékának felel meg. Eszerint bár Kelet-Európában az árnyékgazdaság hivatalos gazdasághoz viszonyított relatív nagysága nagyobb, mint Nyugat-Európában, az európai árnyékgazdaság kétharmada mégis az öt legnagyobb gazdasági hatalomra − Németország (13 százalék), Franciaország (10 százalék), Olaszország (21 százalék), Spanyolország (19 százalék) és Egyesült Királyság (10 százalék) − esik.
Az arányok széles skálán szóródnak: míg Ausztriában és Svájcban az árnyékgazdaság az államok hivatalos GDP-jének 7, illetve 8 százalékát teszi ki, addig Bulgáriában, Horvátországban, Litvániában és Észtországban az arány 30 százalék körüli. Magyarországon az árnyékgazdaság idén a becslések szerint a GDP 22 százalékát teheti ki. Ez mind az európai (18,5 százalék), mind az EU-27-ek (18,4 százalék) átlagát meghaladja, a kelet-európai országok csoportjában viszont a harmadik legalacsonyabb érték Csehország és Szlovákia után.
| Megtakarítás: szoros ok-okozati összefüggés létezik az ország adóterhelése és az árnyékgazdaság mérete között, ami válság idején különösen felerősödik. |
| Bűntudat hiánya: a társadalom természetes részének tekinti az árnyékgazdaságot, különösen ahol az állami és az általa nyújtott szolgáltatások alacsony szintűek vagy az állam iránti bizalom megrendült. |
| Alacsony kockázat: minél kisebb az esélye a lebukásnak és minél alacsonyabbak a büntetések, annál többen ítélik kifizetődőnek a részvétel kockázatát. |
| Könnyű részvétel: a készpénz használata megkönnyíti a részvételt, hiszen a készpénzes fizetések nem követhetőek nyomon. |
Európában az árnyékgazdaság visszaszorítása érdekében a 2009 előtti időszakban hozott erőfeszítések meghozták az eredményüket minden államban − állapították meg a tanulmány szerzői. Majd 2011-től háromféle út rajzolódott ki az európai országok előtt. Nyugat-Európában a gazdasági környezetben bekövetkezett enyhe javulás és az árnyékgazdaság visszaszorításának korábbra visszanyúló törekvéseinek eredményei megtették hatásukat, a GDP-hez mért arány alacsony maradt. Kelet-Európában az árnyékgazdaság ugyan erős maradt, de a korábban jellemzőnél kisebb, Dél-Európában viszont a javulás folyamata megállt, csak minimális a mérséklődés. Összességében pedig 2013-ban a GDP-hez viszonyított mérték várhatóan történelmi mélypontra süllyed Európában.
| 2008 | 2013 | ||
| EU-27 | 19,3 | 18,4 | |
| Bulgária | 32,1 | 31,2 | |
| Románia | 29,4 | 28,4 | |
| Horvátország | 29,6 | 28,4 | |
| Litvánia | 29,1 | 28,0 | |
| Észtország | 29,0 | 27,6 | |
| Lettország | 26,5 | 25,5 | |
| Lengyelország | 25,3 | 23,8 | |
| Szlovénia | 24,0 | 22,1 | |
| Magyarország | 23,0 | 22,1 | |
| Csehország | 16,6 | 15,5 | |
| Szlovákia | 16,0 | 15,0 | |
| Forrás: felmérés |
