Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Rekord alacsony szintre, 4,5 százalékra vágta vissza az alapkamatot a román jegybank. A fél százalékpontos csökkentés meglepte az elemzőket is, akik arra számítottak, 5 százalékról csupán 4,75-re viszik a kamatlábat.
A román jegybank több mint egy éve nem csökkentette a rátát, a várhatóan gyengülő infláció azonban most lehetőséget teremt arra, amit a jegybankelnök, Mugur Isarescu \"fokozatos könnyítésnek\" nevezett. A jegybank előrejelzése szerint a mostani 5,3 százalékos infláció az év végéig 3,2 százalékra csökken, amely belül van a bank célsávján, több mozgásteret hagyva a monetáris politikának. Londoni elemzők az infláció lenyomását az egyes élelmiszerek, többek között a kenyér áfájának jelentős, 24-ről kilenc százalékra való csökkentésétől várják, amit szeptemberben kezd el a kormány. A londoni Capital Economics közgazdászai szerint várható, hogy a jegybank tovább csökkenti majd a kamatszintet, amely az év végén 4 százalék lehet.
A vágás részben a Nemzetközi Valutaalappal és az Európai Bizottsággal kötött, négymilliárd eurós elővigyázatossági hitelmegállapodásnak köszönhető, amellyel a román vezetők a befektetői bizalmat szeretnék javítani. A megállapodás − amely a sorban az ötödik − egy évre szól, az összeg felét a washingtoni szervezet biztosítja, a másik felét Brüsszeltől kapja az ország. Az IMF és a román hatóságok munkatársai július 31-én állapodtak meg a gazdasági programról, amely a hitel feltétele, és amely többek között az egészségügyi rendszer, az állami vállalatok és az energiapiac reformját tartalmazza. A tárgyalások után Varujan Vosganian gazdasági miniszter azt is bejelentette, hogy 2014 végéig meg akarják kezdeni minden, a minisztérium portfóliójába tartozó állami vállalat privatizációját, leszámítva azokat, amelyeknek nemzetbiztonsági jelentősége van − írta az Actmedia román hírügynökség. A kabinet már be is mutatott egy, az IMF szerint túl ambiciózus tervet a Romgaz és a Nuclearelectrica energiacégek részvényeinek értékesítésére. Az állami vállalatok eladása azonban nem igazán ment jól az elmúlt években, a rosszul működő és veszteséges vállalatokra − így az állami postára vagy a Oltchim vegyipari cégre − ugyanis eddig nem találtak vevőt.
