Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Az Európai Központi Banknak (ECB) el kell kezdenie ülései jegyzőkönyvének publikálását − szögezte le Jens Weidmann, a német központi bank elnöke a Handelsblattnak nyilatkozva. A Bundesbank vezetője annak örülne, ha nem sokkal a monetáris politikáról döntő ülések után közzétennék a jegyzőkönyveket, szerinte javítaná az ECB kommunikációját, ha mindenki megismerkedhetne a döntések motivációjával, illetve a fő érvekkel.
Az eurózóna jegybankjának kormányzótanácsában helyet foglaló, a bank kötvényvásárlási programjának nyílt ellenzőjeként ismert Weidmann most egy oldalra került az általa gyakran bírált ECB-elnökkel: Mario Draghi a héten a Süddeutsche Zeitungnak fogalmazott úgy, hogy a jegyzőkönyvek közzététele szerinte a \"szükségszerű következő lépés\" a bank részéről. A bankelnök ezzel arra az állásfoglalásra reagált, amelyet a kormányzótanács szűkebb végrehajtó testületének két tekintélyes tagja, a francia Benoit Coeuré és a német Jörg Asmussen fejtett ki.
A hétfőn, a Süddeutsche Zeitungban és a Le Figaróban egyszerre megjelent közös interjúban Coeuré leszögezte: az ECB-nek mielőbb el kell kezdenie a jegyzőkönyvek közzétételét. Régebben az ECB járt élen a kommunikációban és az átláthatóságban − emlékeztetett a francia bankár −, a jegybankok közül elsőként itt kezdett az elnök rendszeresen sajtótájékoztatót tartani. Most viszont már az ECB az egyetlen nagy központi bank, amelyik nem teszi közzé jegyzőkönyveit − figyelmeztetett Coeuré. Asmussen mindezt azzal egészítette ki, hogy a jegyzőkönyveknek tartalmazniuk kell, ki hogyan szavazott egy adott ügyben, illetve hogy azt milyen érvek indokolták.
Mindeddig legfeljebb annyi derült ki egy-egy ECB-ülés utáni tájékoztatón, hogy a döntés egyhangú volt-e vagy sem − jegyzőkönyv születik az ülésekről, de azt 30 évre titkosítják. Ennek főleg az az oka szakértők szerint, hogy a 23 tagú kormányzótanácsban az elnökkel együtt hattagú végrehajtó testület mellett a 17 euróország jegybankjának vezetője foglal helyet. Rájuk pedig nyomás nehezedhet országuk kormánya részéről − emlékeztetett nemrég a Financial Times −, ha kiderül, hogy olyan döntést hoztak, amely a valutaövezet egészének ugyan jó lehet, de országuk érdekét esetleg kevésbé szolgálja. Az eurózóna mostani erős megosztottsága olyan területeken, mint a növekedés vagy a munkanélküliség, vagy akár a hitelezési feltételek csak erősíthetik ezt az esetleges nyomást.
