Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Halvány javulást mutat a hitelezésben az Európai Központi Bank (ECB) múlt héten közzétett második negyedéves jelentése, legalábbis a lakossági szektorban: az eurózónában működő 132 hitelintézet megkérdezésével, június 19.−július 4. között elvégzett felmérés szerint lazultak a fogyasztási kölcsönök feltételei, amire 2007 vége óta nem volt példa a valutaövezetben. A második negyedévben 2 százalékkal több bank enyhített ezeken, mint ahányan szigorítottak rajtuk, míg az előző három hónapban még a keményebb feltételeket szabók kerültek 7 százalékos többségbe (az ECB terminológiájával élve, akkora volt a nettó szigorítás). Viszonylag pozitívan alakult a fogyasztási hitelek iránti kereslet is, amennyiben jóval kevésbé zsugorodott: csak 7 százalékkal több bank számolt be szűkülésről az első negyedév 25 százalékos hasonló mutatója után. A kereslet csökkenésének lefékeződését a megkérdezettek többsége a fogyasztói bizalom erősödésével, a tartós fogyasztási javak szegmenséből érkező negatív hatások mérséklődésével magyarázza. A harmadik negyedévben a bankok szerint már csak 1 százalékkal többen jelzik majd a kereslet csökkenését, mint ahányan a növekedését, miközben a hitelezési feltételek nem változnak (igaz, nem is javulnak).
Ha nincs is még szó nettó enyhítésről, biztatóbb a kép a lakáshitelezés piacán is: itt 7 százalékos nettó szigorításról számolt be a jelentés, szemben az előző negyedév 14 százalékos mutatójával. (Ez a vártnál erőteljesebb javulás, miután az előző felmérés 10 százalékos nettó szigorítást prognosztizált a második negyedévre.) A lakáshitelezési feltételek könnyítésében szerepet játszott a verseny erősödése mellett az is, hogy ezt a területet már kevesebb negatív impulzus éri az általános gazdasági kilátások felől − állapította meg a részadatokból az ECB jelentése. Ugyan ebben a szegmensben sem állt le a kereslet visszaesése, de mértéke látványosan csökkent: az erről jelentők csak 2 százalékos többségben maradtak, szemben az első negyedévi 26 százalékkal.
Az igazi, az elhúzódó válság végét jelző áttörés, azaz a vállalati hitelezés megindulása azonban még várat magára, bár legalább nem romlott a helyzet. Az elsőhöz hasonlóan a második negyedévben is 7 százalékkal több bank szigorított a nem pénzügyi vállalatok hitelezési feltételein, mint ahányan lazítottak rajtuk. Ez megfelel az előző felmérésben jelzett várakozásoknak. A nettó szigorítás kevésbé sújtotta a nagyvállalatokat, mint a kkv-kat: előbbiek esetében 3 százalékos, utóbbiaknál 5 százalékos volt (az első negyedévben 4, illetve 7 százalék). A lejáratok felől nézve 1-1 százalékponttal javult a mutató: a rövid lejáratú hiteleknél 4, a hosszúaknál 10 százalékos nettó szigorításról beszélhetünk.
A vállalati szektorban a szigor enyhüléséhez hozzájárult a forrásokhoz való hozzáférés, a banki likviditási feltételek javulása, a kockázatok miatti aggályok azonban lényegében nem változtak. A megkérdezettek ugyan valamivel kevésbé tartanak az általános gazdasági helyzet negatív hatásaitól, mint korábban, az egyes ágazatokat vagy cégeket érintő impulzusok miatt azonban kicsivel többen aggódnak (22 százalékos a többségük, szemben az első negyedévben kimutatott 20 százalékkal). A kereslet a vállalati szektorban is messze van az élénküléstől: 18 százalékkal többen számoltak be apadásról, mint bővülésről (ez azért jobb az előző negyedéves jelentésben szereplő 24 százaléknál). A harmadik negyedév elé optimistán néznek a bankok e tekintetben: csak 1 százalékos fölényben vannak a további csökkenéssel számolók.
Reuters
