Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A szerbek örömmel fogadták országuk bankrendszerének felépülését és a külföldi bankok megjelenését. A nagyszámú szolgáltatás, a különböző hitelkártyák csábítottak a fogyasztás növelésére, azonban tíz évvel később ráébredtek a dolog árnyoldalára, miszerint a hiteleket vissza kell fizetni, és különösen a lakáshiteleknél ez egyre nehezebb. A kamatlábak ugyanis igen magasak, évi 24−30 százalékosak, vagyis legmagasabbak Európában. Mivel pedig a gazdasági válság immár öt éve tart, egyre többen vannak, akik nem tudják idejében törleszteni tartozásukat − mondta Biljana Blanusa belgrádi kommentárjában elemezve a helyzetet.
Miroslav Marinkovics, a közgazdaság-tudományi intézet munkatársa szerint a bankszektor stabilitása szempontjából a legnagyobb veszélyt az úgynevezett rossz hitelek jelentik, amelyek a jóváhagyott hitelek ötödét teszik ki. Ennek ellenére sem az illetékes szervek, sem pedig a bankok nem tesznek semmit a helyzet megváltoztatására, sőt a bankok továbbra is az alacsony jövedelmezőségre panaszkodnak. Azzal indokolják a drága szerbiai kölcsönöket, hogy az országot a magas kockázatúak közé sorolták, ami növeli a külföldi pénzeszközök beszerzésének költségeit, emellett magas a kötelező tartalékok aránya is. Eközben mintha elfeledkeznének saját árrésükről, pedig szép jövedelemre tesznek szert Szerbiában: tavalyi bevételük a jutalékokból és díjakból 35,5 milliárd dinár volt. A szerb jegybank szerint nincs jogi alap a kamatok korlátozására, és hogy azok lejjebb fognak menni az infláció mérséklődésével. Fontos szerepe lesz az uniós csatlakozási tárgyalások megkezdésének is, mivel csökkenni fog a szerbiai beruházások kockázata, és javulni az ország hitelminősítése. A pénzügyminisztérium is a kamatok korlátozása ellen van, mivel úgy véli, hogy a bankok azt az árrés növelésével kompenzálnák. A térség országai azonban ehhez az intézkedéshez folyamodtak és előírták a maximális kamatlábakat. Horvátország és Macedónia már 12 és 13 százalékra korlátozta a kamatokat, Montenegróban pedig a vállalati hitelek kamata évi 14, a lakossági hiteleké pedig legfeljebb 15 százalék lehet. Külön problémát jelentenek a svájci frankban felvett lakáshitelek. A valuta erősödése következtében a havi törlesztési összeg folyamatosan, 30−100 százalékkal nőtt. Ez a probléma legdrasztikusabban Horvátországban jelentkezett, ahol a százezret is meghaladja a frankhitelesek száma. Ott a legutóbbi bírósági ítélet a bankokat beperelt polgárok javára döntött, és ez reményt ad más országok adósainak is. Szerbiában mintegy 20 ezren vettek fel ilyen kölcsönt, egyesek beperelték a bankot és megnyerték a pert, az esetek többségében azonban az adósok a szerb jegybanknak a törlesztési részletek ideiglenes csökkentésére vonatkozó ajánlatára várnak.
