Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A következő négy évben mintegy 2500 uniós alkalmazott veszítheti el munkáját a múlt héten, a részben a munkahelyteremtésről szóló EU-csúccsal egy időben elfogadott, az Európai Parlament által tegnap jóváhagyott megszorítások értelmében. A teljes létszám öt százalékát érintő leépítéseket fokozatosan hajtják végre 2013−2017 között az 50 uniós intézménynél Európa-szerte.
A helyükön maradók csak azzal vigasztalódhatnak, hogy legalább az elbocsátást megúszták: nekik ugyanis két évre befagyasztják a fizetésüket, illetve a nyugdíjszerű juttatásokat, a heti minimális munkaidő viszont két és fél órával, 40 órára emelkedik. 2015-ig érvényben marad az a metódus, hogy az alkalmazottak javadalmazását 11 tagállam köztisztviselői bérezése alapján számítják ki, a személyi jövedelemadót viszont megfejelik egy 6 százalékos − a két legfelső jövedelmi kategória esetében 7 százalékos − szolidaritási adóval. (Egy uniós alkalmazott havi átlagkeresete ötezer euró, ezt most mintegy 20 százalékos jövedelemadó terheli − az EUObserver szerint ez jóval alacsonyabb a legtöbb tagállamban szokásosnál.)
Emelkedik a nyugdíjkorhatár is: a meglévő állomány tagjainál 65 év lesz, az újaknál 66 év a mostani 63 helyett. Az alkalmazottak felvételére vállalkozó uniós intézményeket arra ösztönzik, hogy inkább határozott, három-hat évre szóló szerződéseket kössenek. Az intézkedéscsomag révén 2020-ig 2,7 milliárd eurót lehet megtakarítani − hangsúlyozta az Európai Parlament közleménye −, ezen felül hosszabb távon még évi 1,5 milliárd euróval mérsékelhetik az uniós kiadásokat.
