Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
A Napi Gazdaság hétfői számának cikke
A Demokratikus Baloldal (Dimar) párt visszahívta minisztereit az athéni kormányból, miután a koalíciós pártok nem tudtak megállapodni az állami rádió- és tévétársaság (ERT) átalakításának módjáról − jelentette a BBC. A Dimar a másik baloldali koalíciós partnerrel, a Paszokkal együtt kifogásolja, hogy a tudtuk nélkül, kormányrendelettel szüntették meg a közmédia működését, utcára téve az ERT kétezer alkalmazottját. Bár azóta bírósági határozat született arról, hogy a cég utódának felállításáig ideiglenesen újra kell indítani a közmédia szolgáltatását, a kormány nem tett eleget ennek a döntésnek, mivel az ERT-t a pazarlóan gazdálkodó állami intézmények mintapéldányának tartja, ezért rajta akarja kezdeni a közalkalmazottak létszámának csökkentését.
A vitát három egyeztetés után sem tudták rendezni, ezért a Dimar visszavonta két miniszterét a kormányból. Azzal kapcsolatban nem hozott egyértelmű állásfoglalást, hogy más ügyekben támogatja-e kívülről a kéttagúra zsugorodott kormánykoalíciót. A párt elnöke ugyanakkor leszögezte, hogy nem akarnak előrehozott választásokat és kívánatosnak tartják azoknak a reformoknak a folytatását, amelyek az európai realitások keretein belül tartják Görögországot. Az athéni tőzsde háromszázalékos zuhanással reagált a politikai bizonytalanság növekedésére, a tízéves államkötvények hozama pedig több hónapos csúcsra emelkedett.
Napi grafikonok
A politikai helyzet romlása rosszkor jött a görögöknek, ugyanis nem hivatalos információk szerint vitához vezetett az Európai Unió (EU) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF) között, hogy az eurózóna jegybankjai nem hajlandóak továbbgörgetni 3,7 milliárd eurónyi, kétoldalú államközi szerződések alapján nyújtott görög kölcsönük visszafizetését. Az uniós vezetők többször kérték erre a központi bankokat, de brüsszeli tisztviselők szerint csak az utóbbi napokban látszott enyhülni visszautasításuk. Emiatt viszont az EU−IMF más célra szánt forrásait át kellett csoportosítani törlesztésre, ráadásul veszélybe került a Valutaalap egyik szabályának teljesítése: a szervezet csak akkor utalhat egy országnak pénzt, ha legalább 12 hónapig biztosított az adós törlesztési képessége.
A Financial Times (FT) úgy értesült, hogy az IMF finanszírozása felfüggesztésével fenyegetőzött, ha az eurózónás jegybankok nem térnek jobb belátásra, a szervezet közleménye szerint azonban minden azon múlik, hogy a görög hitelprogram alakulásáról szóló, július elején elkészülő jelentés mit tartalmaz majd. Hamarosan döntést kell hozni a görögöknek járó következő EU−IMF-hitelrészlet felszabadításáról is − emlékeztetett az FT −, ám ez a szeptember végi németországi választások utánra csúszhat.
