Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Aligha lehet elkerülni Olaszországban a július elsejére betervezett áfaemelést, bármennyire megígérték is ezt a választási kampányban a politikai színtér mindkét oldalán. A 21 százalékos kulcs 1 százalékpontos növelését még Mario Monti szakértői kormánya ütemezte be a tavaly összerakott, a büdzsé rendbetételét szolgáló mintegy 20 milliárd eurós csomagban − ha most elmarad, akkor négymilliárd euró bevétel esik ki idén. Ugyanennyiről mondhat le az államkassza, ha végleg eltörlik az első lakásra kivetett ingatlanadót, amelynek a júniusban esedékes befizetését már elhalasztották nyár végére, amíg az új jogszabály − ha lesz olyan − meg nem születik. A kieső nyolcmilliárd pótlásának nincs meg a forrása − hangsúlyozta rendre az elmúlt hetekben Fabrizio Saccomanni pénzügyminiszter és ezt erősítette meg a hétfői La Repubblicának adott interjúban Flavio Zanonato gazdasági fejlesztési miniszter is, szerinte legfeljebb a csodában lehet reménykedni. Az áfa, illetve az ingatlanadó kérdése nemcsak az esetleg kieső összeg miatt fontos, hanem azért is, mert a megoldástól függhet a nagykoalíciós kormány sorsa is. A jobboldali PdL-t vezető Silvio Berlusconi egyik fő kampányszövege volt az ingatlanadó felszámolása − sőt a már befizetett összeg visszatérítése −, és pártja szerint az áfaemelésre sincs szükség; nem létezik, hogy a 800 milliárd eurós büdzsében ne lehessen nyolcmilliárdot találni erre − közölte Berlusconi az állami tévé vitaműsorában. Rómának azonban nincs sok mozgástere. Az Európai Bizottság (EB) ugyan Olaszország esetében is javasolta a múlt hónapban a túlzottdeficit-eljárás (edp) megszüntetését, de ezt a héten még jóvá kell hagynia a pénzügyminiszterek tanácsának is, az olasz GDP-arányos deficitre adott uniós prognózis pedig ki van centizve. Az EB szerint idén 2,9 százalékos lesz a hiány − azaz épp hogy a 3 százalékos plafon alatt marad −, jövőre pedig 2,5 százalékra csökken. Ehhez azonban tartani kell a kormányzat előrejelzését, amely szerint az 1,3 százalékos idei zsugorodás után jövőre ugyanennyivel bővül az olasz GDP. Általános elemzői vélemények szerint azonban az 1,3 százalékos ez évi mínusz túl optimista várakozás, lehet az 2 százalék is − állítják például a Daiwa Capital Markets szakértői −, akkor pedig a deficitmutató kiveri a 3 százalékos plafont.
