Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
Megfordulni látszik az évtizedes trend a luxusipar \"kemény\" kategóriájában, azaz az óra- és ékszergyártásban: míg az elmúlt évtizedben a legfelső kategóriás órák hajtották a növekedést − és hozták a profitot −, a legutóbbi időben mindinkább az ékszerek veszik át ezt a szerepet. Ez új konszolidációs hullámot indít be a luxusszektor cégeinél − emlékeztetett a Financial Times −, ezzel párhuzamosan az ékszeriparban is felerősödik a brandek szerepe. Két évvel ezelőtt a világ teljes ékszergyártása − a legolcsóbbtól a legdrágábbig − mintegy 136 milliárd eurót ért, de ennek csak 12 százaléka volt valamilyen brandhez köthető, szemben az órák piacával, ahol 50 százalék ez az arány. A nagy globális márkák, mint a Cartier vagy a Van Cleef & Arpels csak az egész piac mintegy öt százalékát adták − állapította meg a Bernstein Research elemzése. A piackutató már akkor azt állította, hogy a kereslet erősödése, illetve eltolódása a névtelen termékektől a márkások felé gyökeresen át fogja alakítani az ékszerek piacát; mások arra is felhívták a figyelmet, hogy a kínai ékszereladások lehagyhatják az órákét, ahogy mindinkább a nők lesznek a meghatározó fogyasztók az egész luxusipar fő felvevőpiacán. E prognózisok helytállónak tűnnek: az olasz Altagamma luxusipari szövetség, valamint az ágazatra szakosodott Bain & Co. tanácsadó cég legfrissebb előrejelzése szerint a következő 12 hónapban az ékszerek forgalma meghaladhatja az órákét (ebben az is közrejátszik, hogy az utóbbiak piaca telítettebb, nagyobbak a készletek is). A konszolidációs folyamat idei felpörgése azt mutatja, hogy a luxusipar nagy szereplőinek többsége nem akar kimaradni az ékszerboomból sem, miután korábban hasonlóan reagáltak az órák iránti igény erősödésére is. A legnagyobb globális csoport, az LVMH Louis Vuitton Moët Hennessy SA korábban olyan órabrandeket szerzett meg, mint a Chaumet, az Hublot vagy a TAG Heuer, két éve viszont már olyan régi ékszerészcéget vásárolt fel, mint az olasz Bulgari. A világelső óragyártó, a Swatch Group idén januárban vette meg az USA sztárékszermárkájának számító Harry Winstont (Napi Gazdaság, 2013. január 18. ), a Guccit is magáénak tudó francia Kering-csoport (a korábbi PPR) pedig májusban szerezte meg a kultikus gyűrűket készítő milánói Pomellato céget.
Az ékszerbrandek egész sorával, köztük a piacvezető Cartier-vel rendelkező svájci−dél-afrikai Richemont SA viszont egyelőre a belső fejlődést választja, legalábbis erre utalt elnökének, Johann Rupertnek minapi kijelentése, miszerint inkább választaná azt, hogy a Piaget óramárka az ékszerek felé is terjeszkedjen, mint hogy egy újabb ékszerészcéget vegyenek. Kérdés, akkor is fenntartaná-e álláspontját, ha a szektor utolsó nagy független világmárkáinak valamelyikét lehetne megszerezni; elemzők szerint a Tiffany vagy a Chopard is könnyen elkelhet, különösen mivel a kínai és a közel-keleti befektetők is vadásznak már az ilyen trófeákra.
