Tömeges leépítésekhez, gyárbezárásokhoz vezet a július elsején életbe lépő gázár-liberalizációs folyamat Romániában; több külföldi tulajdonú vállalat, köztük az ArcelorMittal acélóriás vagy az Alro Slatina alumíniumgyártó is jelezte, hogy amennyiben tovább emelkednek az energiaárak, más országokba, Ukrajnába vagy Kínába helyezik át a gyártást − kongatta meg a vészharangot az ipari, agrár-, építőipari és a szolgáltatói szektor érdekképviselete.
Victor Ponta román kormányfő szerdán ismertette Brüsszel álláspontját, mely szerint Günther Oettinger uniós energiaügyi biztos határozottan elutasította Bukarest azon kérését, hogy hat hónappal halasszák el az esedékes áremelést. Bukarest az ország 2007-es uniós csatlakozásakor elkötelezte magát, hogy fokozatosan az uniós díjszabáshoz igazítja a helyben kitermelt energiahordozó árát, mindezek ellenére tavaly a román nagyfogyasztók kapták a legalacsonyabb gázszámlát uniós szinten. Az unió elsődleges érdeke az országok egyenlő versenyképességének biztosítása, ezért Bukarest nem halaszthatja tovább az áremelést − áll a biztos hivatalos indoklásában. A Nemzetközi Valutaalappal (IMF) kötött megállapodás pedig a folyamatot is pontosan rögzíti. Az ipari fogyasztók esetében 2014-ig évente háromszor − áprilisban és júliusban 5-5 százalékkal, októberben pedig 3 százalékkal − kerül sor áremelésre. A háztartások idén július elsejétől 8, október elsejétől pedig 2 százalékos drágulásra számíthatnak, esetükben a folyamat 2018-ig tart és éves szinten 7−10 százalékos drágulást ír elő.
A befektetői lobbi a Valutaalapnál is megkísérelt egyéves halasztást elérni, az IMF május végi válaszában azonban leszögezte: az ütemtervtől nem lehet eltérni. Romániának gyakorlatilag nincs választása, az előző kormány által vállalt kötelezettségeknek eleget kell tenni − fogalmazott Ponta, tudva, hogy további engedményekre nem számíthat a nemzetközi hitelezőktől. A kabinet számára azonban létfontosságú lenne lezárni a még 2011-ben megkötött, 5,3 milliárd euró értékű elővigyázatossági típusú szerződést, amely eredetileg az év elején futott volna ki, hiszen Bukarest egy újabb, két évre szóló megállapodást szeretne kötni a nemzetközi hitelezőkkel, lazább feltételek mellett. Az IMF június végéig adott haladékot Bukarestnek, hogy rendezze elmaradásait, csökkentse az önkormányzatok adósságát és értékesítse vagy átszervezze az állami vállalatokat. Minderre azonban csekély az esély, hiszen a privatizációs kísérletek sorra kudarcba fulladtak, az adósságállomány pedig érdemben nem csökkent.
Reuters
