A luxusipar nagykorúvá válására fokuszált a Financial Times az ágazatról tartott idei konferenciáján − a felnőtté minősítés alapját az jelentette, hogy az Európai Bizottság tavaly ősszel önálló szektorként ismerte el az addig a textilipar, az autógyártás vagy a bőripar alá besorolt luxuscikkgyártást. Az európai kulturális és kreatív iparágak szövetsége (ECCIA) ágazati lobbiszervezet vezetője, Armando Branchini szerint a bizottság ezzel először ismerte el a legfelső kategóriás termékek előállítását az iparág fontos pilléreként. (Az ECCIA-hoz tartozik az összes nagyobb európai luxusipari szervezet, az olasz Altagammától a brit Walpole-on át a közel hatvanéves francia Comité Colbert-ig − utóbbi a külföld felé is nyitott az elmúlt években, így lett tagja egyedüli magyarként a herendi porcelánmanufaktúra is.)
A gazdasági mutatók is indokolják az ágazat megkülönböztetett kezelését, hiszen míg az eurózóna gazdasága legfeljebb stagnált az elmúlt két évben, az európai luxusipar két számjegyű növekedést mutatott − hála a lázas kínai keresletnek −, és még idén is legalább átlag 5 százalékot produkálhat a Bain és az Altagamma közös felmérése szerint. A terület egyike azon keveseknek, ahol Európa határozza meg a világpiacot, a globálisan ismert brandek 70 százaléka innen származik − mutatott rá a Financial Times. Más megközelítésben is imponálóak a számok: a francia luxuságazat külkereskedelmi mérlege például 34 milliárd euró többlettel zárt 2011-ben − emelte ki Emmanuel Combe, az ESCP-Europe business school professzora, a francia versenyhivatal elnökhelyettese −, míg az ország légiipara csak 17 milliárd eurót ért el. Ez azt jelenti, hogy a francia táskák, parfümök, drága szeszes italok kétszer annyit nyomnak a kereskedelmi mérlegben, mint a repülőgépek.
Az önálló ágazati elismerés azzal is jár, hogy az európai jogalkotásban a jövőben nagyobb mértékben, illetve specifikusan figyelembe kell venni a luxusipar érdekeit − figyelmeztetett Branchini. Az egyik legérzékenyebb kérdés például a szektor szereplőinek azon igénye, hogy maguk tarthassák kézben termékeik forgalmazását a brand megóvása érdekében. Az internetes kereskedelem korában ez különösen nagy problémát jelent − főleg, ha az uniós versenyszabályokat is be kell tartani −, de az ágazat egyelőre megnyerte a csatát és szereplőinek jogában áll szakosodott üzleteiben árusítani a luxuscikkeket. Most azt célozták meg, hogy ne lehessen az eddiginél is szabadabban átvinni bármit Európán, hiszen akkor nehéz megakadályozni a hamisított termékek bevitelét akár az unión belüli, akár azon kívüli országokból. A készülőben levő vagy rövidesen tárgyalandó kereskedelmi megállapodásoknak fontos része kell legyen ez a terület − fogalmazott az olasz ANSA hírügynökség szerint Amalia Sartori, az Európai Parlament ipari bizottságának elnöke −, beleértve a hamisítás ellenőrzését és a külpiacokhoz való hozzáférés javítását. Az EU hamarosan lezárhatja a kereskedelmi tárgyalásokat Indiával − emlékeztetett a hírügynökség −, de a neheze még csak most jön, az USA-val, Kínával, Japánnal folytatandó egyeztetések során.
| Európában mintegy 400 brand tartozik hozzájuk |
| Másfél millió főt foglalkoztatnak a szövetségekhez tartozó cégek |
| Az éves összforgalom 440 milliárd euró körül van |
| Az uniós export 10 százaléka jut rájuk |
