Nem sokat remél az eurózónától az OECD

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Valamivel borúsabban látja a világgazdaság növekedési kilátásait a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), mint fél évvel ezelőtt: a tegnap közzétett prognózis szerint idén 3,1 százalékkal, jövőre 4 százalékkal bővülhet a globális GDP, míg novemberben még 3,4, illetve 4,2 százalékos tempót valószínűsítettek a szervezet szakértői. Az egyik globális hajtóerő az USA: a világ legnagyobb gazdaságának ez évre várható 1,9 százalékos növekedése jövőre 2,8 százalékra gyorsulhat, ami a legerősebb tempó lehet 2005 óta. Az eurózóna viszont idén is leszerepel, még jobban, mint korábban várták: a második éve tartó recesszió idén 0,6 százalékos lehet (szemben a novemberben jelzett 0,1 százalékkal) és jövőre is csak 1,1 százalékot érhet el a fellendülés mértéke. (A valutaövezeten belüli nagy különbségek megmaradnak: a legnagyobb gazdaság, a német idén elérheti a 0,4 százalékos, jövőre az 1,9 százalékos gyarapodást.)

Az Európai Központi Banknak (ECB) fel kell gyorsítania a hitelezés beindítására tett erőfeszítéseit − figyelmeztet a jelentés −, beleértve az ECB-nél elhelyezett banki betétekre adott negatív kamatot, valamint azt is, hogy az eurózóna jegybankja kezdje meg a kkv-k kötvényeinek felvásárlását (ezeket a lépéseket már fontolgatják egy ideje az ECB szakértői).
A többi nagy jegybanktól azt várja az OECD, hogy tartsák fenn a laza monetáris politikát, bár e téren lehetnek érthető eltérések. A Bank of Japan nemrég megkezdett agresszív ösztönző programját nemcsak helyesli a szervezet − erre alapozva várnak idén 1,6 százalékos GDP-növekedést −, hanem további hasonló intézkedéseket is sürget. Az USA-ban hamarosan eljöhet az az idő, amikor a Federal Reserve visszafogja a kötvényfelvásárlásokra alapozott mennyiségi lazítást − ismeri el a jelentés −, de ezt nagyon fokozatosan kell megtenni, hogy ne váltson ki hirtelen eladási hullámot a piacon.