Brüsszel engedékeny lenne a nagyokkal

Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!

Az Európai Unió országainak kevesebb mint kétharmada, 16 ország ellen lehet majd érvényben túlzottdeficit-eljárás (edp), ha a pénzügyminiszterek tanácsa júniusban jóváhagyja az Európai Bizottság (EB) tegnap közzétett javaslatait. Ezek részben arra vonatkoznak, hogy mely országok kerüljenek ki az edp alól − Magyarország mellett Lettország, Litvánia, Olaszország és Románia −, illetve hogy Málta ellen kezdjék újra a procedúrát.

Az edp alól mentesülők természetesen mind örülhettek a hírnek, de az unió szempontjából főleg Olaszország volt fontos, hiszen az eurózóna harmadik legnagyobb gazdaságáról van szó, amelyet másfél éve még az övezet egészét veszélyeztető piaci támadások értek. Igen fontos emellett az is, hogy a nagy euróországok közül hárman is időt nyertek: Franciaország és Spanyolország két, Hollandia pedig egy további évet kapott költségvetése rendbetételére (egy évvel több időhöz jutott a mentő csomag áldásait élvező Portugália is). Egyes reakciók szerint az EB mindezzel megszegi a fiskális szigort célzó saját szabályait − mások viszont arra emlékeztetnek, hogy Európa épp a költségvetési fegyelem misztifikálása miatt nem tud kiszabadulni a recesszióból.

Nagy várakozások előzték meg, hogy mit kezd az EB Belgiummal: neki 2012 végére kellett volna hoznia a 3 százalékos hiánycélt, ám ez nem sikerült. Azt se zárták ki, hogy ez lehet az első ország, amelyet igazán megbüntetnek az edp során, ami a belga GDP 0,2 százalékának letétbe helyezését jelenthette volna. Ezt a lehetőséget azonban egy tavaly meghozott uniós jogszabály teremtette meg − emlékeztetett sajtótájékoztatóján Olli Rehn monetáris ügyekért felelős biztos −, Belgium viszont korábbi évei miatt volt \"sáros\", visszamenőleges jogalkalmazás pedig nem képzelhető el az EU-ban. Belgiumot így csak arra kötelezték, hogy 2013 végére a GDP 2,7 százalékára vigye le a 2012 végén 3,9 százalékos deficitet és szeptember 21-ig mutassa be, milyen lépéseket tesz ennek érdekében.

Az EB a szabadulólevél mellé ajánlásokat is megfogalmazott az edp-ből kiengedni javasoltaknak; mindegyiktől elvárják a fiskális konszolidáció folytatását és mindenhol a fő problémák között említik a munkanélküliséget, azon belül a fiatalokét. Románia esetében a kiemelt feladatok közé tartozik az egészségügyi rendszer reformjának folytatása, Litvániában ugyanez vonatkozik a nyugdíjrendszerre. Az olasz kormánynak különösen a bankrendszer működésének jogszabályi feltételein kell javítania − elősegítve a hitelezés élénkítését − , de azt is elvárja a bizottság, hogy tegyék hatékonyabbá a merev közigazgatási rendszert és nyissák meg a verseny előtt a sok területen zárt szolgáltatási szektort.