Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A határidő lejártáig egyetlen ajánlat sem érkezett a Posta Romana SA többségi részvénycsomagjára − jelentette be kedden Ion Smeeianu vezérigazgató. Az újabb privatizációs kudarc egyik oka piaci szereplők szerint, hogy a román adóhatóság könyvvizsgálói a posta múlt heti átvilágításakor újabb, 107 millió lejes (25 millió euró) adótartozást fedeztek fel. A helyi piacot uraló cég 75 százaléka a román állam, 25 százaléka pedig a kárpótlási alap (Fondul Proprietatea) tulajdonában van. A posta országszerte 7100 hivatalt működtet, alkalmazottainak száma meghaladja a 32 ezret. A vállalat a tavalyi 1,2 milliárd lej bevétel mellett 52 millió lej veszteséget termelt, az idei első négy hónapban a bevétel 420 millió lej, a veszteség pedig 5,23 millió lej volt.
A kormány szerint korábban tíz társaság is érdeklődött a társaság iránt. A cég privatizálása a két éve az IMF-nek tett vállalás része, amely szerint a veszteséges állami vállalatok többségi pakettjét értékesítik, a politikai alapon kinevezett menedzsmentet pedig lecserélik. A Valutaalap januárban június végéig adott haladékot a kormánynak.
Aggodalomra ad okot, hogy a román vasúttársaság árufuvarozó részlegének (CFR Marfa) értékesítése is kudarcba fulladt, noha az 51 százalékos részvénycsomag eladását már tényként kezelte Bukarest. Relu Fenechiu közlekedési miniszter korábban azt mondta, hogy a beadott pályázatok hiányosak voltak, formailag és tartalmilag sem feleltek meg a kiírás feltételeinek, azért utasította el a tárca mindhárom cég ajánlatát. Az enyhített feltételekkel újra kiírt pályázaton ugyanaz a három cég, az amerikai OmniTRAX, a helyi Grup Feroviar Roman (GFR), valamint a Transferoviar Grup (TFG) és az osztrák befektetési alap, a Donau Finanz konzorcium indult.
A kormány ígérete szerint még idén piacra kerül az atomerőművet üzemeltető Nuclearelectrica 10 százaléka, a Romgaz és az Oltenia energetikai holding, valamint a jelenleg csődvédelem alatt álló Hidroelectrica és az Oltchim is. Elemzők azonban egyre kevésbé bíznak a privatizációs folyamat sikerében, a külföldi befektetőket ugyanis távol tartják a politikai csatározások és az összeesküvés-elméletekről szóló sajtóhírek.
