Egy német tanulmány szerint a 2004-ben az Európai Unióhoz csatlakozott volt szocialista országok közül Szlovákiában sikerült a legjobban visszaszorítani az árnyékgazdaság arányát. A Hospodárske Noviny szlovák gazdasági napilap Friedrich Schneider német professzor tanulmányát idézi, mely szerint az Európai Unió átlagában a szürkegazdaság a bruttó hazai termék (GDP) 18,4 százalékának felel meg, Szlovákiában viszont 2012-ben már leszorították 15,5 százalékra, azaz az uniós átlag alá.
A tanulmány szerint e téren 2012-ben a legjobb helyzet Ausztriában volt, ahol a GDP 7,6 százalékának megfelelő a szürkegazdaság aránya, a legrosszabb pedig Bulgáriában, 31,9 százalékos mutatóval. A visegrádi csoporthoz visszatérve: Lengyelország idevágó adata 24,4 százalékra, Magyarországé 22,5 százalékra, Csehországé 16 százalékra rúgott, Szlovéniáé pedig 23,6 százalékot tett ki. A német tanulmány szerint Szlovákiában az elmúlt tíz évben lépésről lépésre szorult vissza a szürkegazdaság GDP-hez viszonyított aránya (leszámítva 2009-et, amikor a visszaeső gazdaság átmenetileg táptalajt nyújtott az ügyeskedőknek), főleg a lendületes gazdasági növekedésnek köszönhetően. Friedrich Schneider úgy véli, Szlovákia tíz éve érezhetően javított a vállalkozások feltételrendszerén, egykulcsos adót vezetett be, továbbá egyszerűsítette adórendszerét. \"Azokban az országokban alacsonyabb a szürkegazdaság aránya, ahol a viszonylag kisebb adókulcsok ellenére nagyobb adóbevételhez jut az állam, ahol kevesebb törvény szabályozza a gazdaság működését és ahol kisebb az állam korlátozó, piactorzító ereje\" − idézi a szlovák gazdasági lap Schneidert.
A szlovák szakértők nem ennyire elégedettek a szürkegazdaság visszaszorításának mértékével. Michal Páleník, a szlovák foglalkoztatási intézet elemzője szerint nincs mivel dicsekedni, mivel hiába jók, az uniós normáknak megfelelők a szlovák törvények, ha azokat az állam nem tartatja be. Arról nem is szólva, hogy az áfacsalás terén viszont Szlovákia \"élenjáró\" az unióban, csak Görögországban magasabb ennek aránya. A szlovák pénzpolitikai intézet (IFP) számításai szerint csak 2010-ben 2,3 milliárd euróval rövidítették meg az áfacsalók az államot. Tény viszont, hogy a Fico-kormány azóta szigorú intézkedéseket léptetett életbe, javult az áfabefizetés mértéke, emellett korlátozták a vállalkozók készpénzmozgását. A Hospodárske Noviny megjegyzi, az árnyékgazdaság nemcsak negatívummal jár, hanem némi előnnyel is. Egyrészt állásokat teremt a leginkább leszakadó, a munkanélküliség által leginkább sújtott régiókban, másrészt az illegálisan szerzett jövedelem bő kétharmada végül úgyis a legális gazdaságban csapódik le.
