Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Az Európai Unió következő új tagja várhatóan Lettország lesz − írta a The Economist. Az uniós válságjelenségek ellenére Lettország eltökélt szándéka csatlakozni az eurózónához, és a kis balti állam messzemenően teljesítette a maastrichti feltételeket a lap szerint. Bár a franciáknak és a spanyoloknak ezzel kapcsolatban vannak kétségeik, eddig még nem fordult elő, hogy egy a kritériumoknak megfelelő ország felvételi kérelmét elutasították volna. Valdis Dombrovskis miniszterelnök hangsúlyozta, hogy továbbra is tartják magukat a tervezett, 2014. január 1-jei csatlakozási dátumhoz.
Lettország most sikertörténet: övé Európa leggyorsabban növekvő gazdasága és az Európai Bizottság legújabb prognózisa szerint 2014-ben is az unió legnagyobb GDP-bővülésére számíthat. Valutáját csaknem tíz éve az euróhoz kötötte, magán- és vállalati hiteleinek 90 százaléka euróban van. Északi szomszédja, Észtország már 2011 óta az eurózóna tagja, és a harmadik balti állam, Litvánia reméli, hogy 2015-ben szintén beléphet a klubba. Tavaly a költségvetési hiány a GDP 1,2 százaléka volt, az államadósság a bruttó hazai termék 40,7 százaléka.
Ennek ellenére a kétségek nem alaptalanok. A válság kitörése után, 2008 végén az EU és a Nemzetközi Valutaalap 7,5 milliárd eurós mentőhitelt kellett nyújtson az országnak, ahol 2009-ben 20 százalékkal zuhant a bruttó hazai termék. Drasztikus megszorításokkal sikerült a gazdaságot növekedési pályára állítani a költségvetési kiadások és a bérek drámai mértékű csökkentésével. Megnőtt a munkanélküliség és a nyomor − ma Lettország az unió harmadik legszegényebb állama.
Aggályokat kelt a bankrendszer állapota is. A lett bankok betétállományának mintegy fele nem a hazai lakosságtól és vállalatoktól származik, hanem orosz, belarusz, üzbég és más, volt szovjet köztársaságokbeli ügyfelektől. Egyesek szerint a mostani ciprusi válság elől is számos betétes menekítette vagyonát Lettországba, ahol nagyobb biztonságban tudják a pénzüket, mint otthon, a személyzet beszél oroszul és megérti mentalitásukat.
Az euró bevezetésének legnagyobb akadálya azonban a hazai közvélemény lehet. A 2,2 millió lettnek csupán a harmada támogatja a belépést az eurózónába. Az orosz kisebbség pártjai népszavazást követelnek az ügyben, ami ebben a helyzetben meghiúsíthatja a kormány tervét. Morten Hansen, a rigai közgazdasági egyetem svéd kutatója ezt elsősorban az inflációtól való félelemnek tulajdonítja, a függetlenség elnyerésével a rubelről latra váltáskor szerzett keserű tapasztalatok alapján.
