A legutóbbi adatok nem sok jót jósolnak a lengyel gazdaságnak. A kiskereskedelmi forgalom növekedése nulla százalék közeli, esik az ipari termelés és a PMI 50 pont alá süllyedt. Még a pénzügyminisztérium is visszavett a kincstári optimizmusból és csökkenti becslését a GDP ez évre várt bővüléséről. Elemzők szerint valószínűleg elmarad a második félévre várt fellendülés, a gazdasági növekedés alacsony szinten stabilizálódik, akár két-három évre is.
A pénzügyminisztérium 2013-ra 2,2 százalékos GDP-növekedést prognosztizált, de Jacek Rostowski pénzügyminiszter már elismerte, hogy ezt nem sikerül elérni és a bővülés tempója 1,5 százalékra lassul. A jó hír − hogy sikerül az államadósság szintjét a bruttó hazai termék 55 százaléka alatt tartani, a költségvetési hiányét pedig 3,5 százalékon − lehetővé teszi, hogy jövőre az ország kikerülhessen a túlzottdeficit-eljárás ketrecéből.
A GDP-t tekintve azonban az ország a 2009-es növekedési tempóra lassult, amikor a bajból a hazai kiskereskedelmi forgalom húzta ki Lengyelországot, és tette elkerülhetővé − egyedüliként az unióban − a recessziót. A termelők és a közgazdászok egyaránt e csoda megismétlődését várták, de ez elmaradni látszik. Az akkorival éppen ellentétes tendencia érvényesül. Az elemzők a közben megugrott inflációnak és a keresetek reálértéke csökkenésének tulajdonítják ezt, vagyis annak, hogy a lengyelek most kezdték a saját bőrükön megérezni a válságot. Ehhez járult hozzá a lélektani helyzet, a külföldről érkező rossz hírek és a válság következő hullámának érkezésétől való félelem. Ennek ellenére egyes közgazdászok még bíznak egy a következő hónapokban várható újraéledésben, amire az infláció mérséklődése ad reményt.
Dariusz Filar professzornak más a véleménye. Szerinte nem jók a kilátások, mert az Európai Unióval való szoros gazdasági kapcsolatok miatt elkerülhetetlen hatással vannak Lengyelországra az unió nehézségei. Arra számít, hogy emiatt akár két-három évig is alacsony szinten maradhat a növekedés. Ennek jelét látja abban is, hogy tavaly szeptemberben már esett az ipari termelés, és idén márciusig csak két olyan hónap volt, amikor növekedett. (Márciusban 2,9 százalékos volt a csökkenés.)
A vállalkozók visszafogják beruházásaikat, mert nem látnak élénkülési perspektívát. Nem a pénzük hiányzik hozzá − a gazdasági minisztérium adatai szerint 2012 végéig összesen 160 milliárd zlotyt gyűjtöttek össze beruházásokra, de kedvezőbb időkre várnak. A beruházási kedvet is tükröző menedzserindex (PMI) hónapról hónapra esik, egyre lejjebb van a növekedést jelző 50 pontos határtól.
Ami a munkanélküliséget illeti, ennek szintje gyakorlatilag stagnál, márciusban 14,3 százalékos volt. Jelentős növekedésére nem kell számítani és a jobb idők eljövetelében bízó munkaadók − amíg csak tudják − igyekeznek megtartani szakképzett munkásaikat.
