Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Bár a cseh jegybank évek óta szigorúan követte az Európai Központi Bank (ECB) kamatpolitikáját, mindig visszautasította, hogy megjelölje az eurócsatlakozás céldátumát. Meghatározó szerepe volt ebben a konzervatív Václav Klaus államfőnek, aki még euroszkeptikusnak is csak nagy jóindulattal volt minősíthető − élesen támadta magát az uniót is, amikor csak lehetett, és akkor is, amikor nem. Utóda, a balközéphez tartozó Milos Zeman viszont lelkes híve mind az EU-nak, mind az eurónak, és nemrég úgy nyilatkozott, hogy országa már 2018-ban tagja lehet az eurózónának. Jobbközép kormányfője, Petr Necas sietett ezt cáfolni. Hangsúlyozta: kormánya tudatosan nem jelöl meg céldátumot a csatlakozásra, tanulva elődjei példájából, akik több időpontot is kijelöltek, és ezeket sosem sikerült betartani. Emellett a mai gazdasági helyzetben a kis, exportvezérelt gazdaságnak előny és nem hátrány a saját, rugalmas árfolyampolitikát folytató valuta. Csak akkor lehet reálisan beszélni az euró bevezetéséről, ha és amikor ez előnyös lesz Csehország számára − idézte Necast a Financial Times.
| Deficit* | Államadósság* | |||||
| 2010 | 2011 | 2012 | 2010 | 2011 | 2012 | |
| Csehország | −4,8 | -3,3 | −4,4 | 37,8 | 40,8 | 45,8 |
| Lengyelország | −7,9 | -5,0 | −3,9 | 54,8 | 56,2 | 55,6 |
| Magyarország | −4,3 | 4,3 | −1,9 | 81,8 | 81,4 | 79,2 |
| Szlovákia | −7,7 | -5,1 | −4,3 | 41,0 | 43,3 | 52,1 |
| *a GDP arányában | ||||||
| Forrás: Forrás: Eurostat |
Óvatosságra intett Herman Van Rompuy, az Európa Tanács elnöke is, aki a cseh kormányfővel találkozva a CTK hírügynökség szerint kifejtette: nincs napirenden Csehország belépése az eurózónába, mivel az ország még nem teljesítette ennek minden feltételét. Ugyanakkor Van Rompuy emlékeztetett arra, hogy Prága − mint minden újonc − az unióba való belépésekor kötelezettséget vállalt az euró bevezetésére. Necas viszont azt emelte ki − utalva Zeman nyilatkozatára −, hogy Csehországban a gazdaságpolitika nem az elnök, hanem a kormány hatáskörébe tartozik. Jövőre viszont választások lesznek, és jelenleg a közvélemény-kutatásokban toronymagasan az euróbarát szociáldemokraták vezetnek.
Éppen ellentétes folyamat zajlik Lengyelországban, amelynek jobbközép kormányai elkötelezett hívei voltak az euró mielőbbi bevezetésének, de a gazdasági szempontok egyre inkább óvatossá teszik őket e kérdésben. Donald Tusk kormányfő és Bronislaw Komorowski államfő néhány hónappal ezelőtt újraindította a vitát ez ügyben. Az eurózóna problémái, a lakosság egyre növekvő bizalmatlansága a közös valuta iránt és mivel bevezetéséhez módosítani kell az alkotmányt − amihez a kormány nem rendelkezik a szükséges parlamenti többséggel −, egyre kérdésesebb annak sikere. A Rzeczpospolita legújabb felmérése szerint már a lengyelek 62 százaléka ellenzi és csak 32 százalék helyesli az euró bevezetését.
Bár az elnök néhány hónapja még 2015-ről beszélt, Jacek Rostowski pénzügyminiszter szerint még legalább 7-10 évre van szükség a belépés feltételeinek teljesítéséhez − a jelenlegi 55 százalékról 40 százalékra kell leszorítani a GDP-arányos államadósságot, és fel kell készíteni a gazdaságot a szükséges változásokra, különben az euró bevezetése gazdasági katasztrófához vezethet. Egy a napokban tartott konferencián Rostowski kifejtette, hogy ezt a folyamatot nem szabad elsietni: a jól felkészült országok nyernek, a rosszul felkészültek vesztenek az euró bevezetésén. A felkészülés keretében jelentősen javítani kell az ország hitelminősítésén és versenyképességén és csökkenteni kell a munkanélküliséget − idézte a PAP lengyel hírügynökség a minisztert, aki szerint nem az euró bevezetése a sürgős, hanem az előkészítés felgyorsítása.
