Állítsd be, hogy az Economx az elsők között legyen a Google-találatokban!
Donald Tusk lengyel miniszterelnök (képünkön) lehet az Európai Bizottság új vezetője − írta Hugo Brady, az Európai Reformok Központja agytröszt elemzője. Szerinte külügyminisztere, a fiatal Radoslaw Sikorski pedig az uniós diplomácia élére kerülhet.
Jövőre, az európai parlamenti választások után változások lesznek a vezetők személyét illetően is, és már most folyik a találgatás, ki követi Herman van Rompuyt, José Manuel Barrosót és Catherine Ashtont az EU kulcspozícióiban.
Mint Brady írja, a politikai frakciók az EP-ben saját jelöltjeiket akarják majd az EB vezetői székeibe ültetni, így például Martin Schulz szocialista jelöltet, Viviane Reding kereszténydemokratát, Guy Verhofstadt liberálist akar utódnak. Mégis nyitott kérdés, hogy az EU egyes politikai pártjai meg tudnak-e egyezni egy jelölt személyében saját politikai köreikből − írja a szakértő. A növekvő euroszkepticizmus miatt az europarlamenti választásokon akár meglepetések is születhetnek, és ez is megnehezítheti a jelölést. Az új uniós külügyminiszter személyéről Brady szerint az fog dönteni, hogy az \"megalapozottan a külpolitika csillaga\" legyen.
Brady szerint az EU képe 2009 óta jelentős változáson esett át: a domináló ország kétségkívül Németország lett, a franciák szerepe csökkent, és nem kevésbé csökkent az olyan országok befolyása, mint Ciprus, Görögország, Olaszország, Portugália, Spanyolország. \"David Cameron kormányának ideje alatt Nagy-Britannia annyira az EU margójára került, hogy nehéz elképzelni, 2014-ben egy brit kapjon magas funkciót, kivéve egy uniós biztosi helyet\" − elemzi a helyzetet.
Ugyanakkor \"Lengyelország olyannak tűnik, mint a Kelet Franciaországa\", egészséges és nagy gazdasággal, amely kiegészíti és egyben korlátozhatja a németek befolyását, s független és pragmatikus vezetővel rendelkezik a nemrégiben csatlakozott országok közül.
Brady ezután számba veszi, kik a legvalószínűbb esélyesei a három legfőbb EU-s méltóságnak, s már az elején kizárja az olaszokat. Azt magyarázza, hogy Mario Draghi már az Európai Központi Bank elnöke, a volt külügyminiszter, Franco Frattini pedig arra számít, hogy 2014-ben a NATO főtitkára lesz. Rasmussen, akinek lejár ez a mandátuma, jó külügyminiszter lehetne, de a Dániában kormányzó szocialista koalíció nem jelölné őt. Ennek dacára a szakértő szerint a NATO jelenlegi vezetőjét figyelembe kell venni, mint az Európa Tanács potenciális elnökét.
\"Donald Tusk miniszterelnök és ékesszóló külügyminisztere, Radoslaw Sikorski egyértelműen kedvenc jelöltek az EB és a diplomácia vezetője funkcióra, noha természetesen nem kerülhet mindkét poszt a lengyelekhez\" − írja Brady. A németek támogathatják Tuskot, hogy bebetonozzák a Berlin és Varsó közötti szövetséget, és azért is, mert a legfőbb ideje, hogy az új tagországok közül válasszanak döntéshozót az EB élére. A szerző azon töpreng, vajon Tusk elég erős kezű lenne-e ahhoz, hogy ilyen nehéz időkben vezesse az EB-t, és egyáltalán akarja-e jelöltetni magát.
Brady még azt is felveti Sikorski esetében, hogy a mostani lengyel külügyminiszter nem lehet-e Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár utóda, annál is inkább, mert valószínűnek látszik, hogy a 2016-ban lejáró mandátumot Kelet-Európából töltik be. A szerző szerint Nagy-Britannia biztosan ellenezné, hogy a nyitott és ambiciózus Sikorski legyen az uniós külügyminiszter, mert dacára brit gyökereinek, az európai integráció szószólójává vált.
Reuters
