Állítsd be Google keresőjét, hogy a találatok között biztos ott legyen az Economx!
A munkaerőpiacnak sokat kell javulnia, hogy az euró fennmaradhasson...
A munkanélküliségi ráta az eurózónában 12 százalék, és a gyászos előremutató termelési és bizalmi indexek további növekedést vetítenek előre. Eközben az USA munkanélküliségi rátája csökkenő pályán van, bár a korábbi értékekhez képest még mindig magas. Nem is olyan rég, 2009 közepén pedig még Amerika tűnt rosszabbnak. Akkoriban, a \"Nagy Recesszió\" első fázisának mélypontján a foglalkoztatottak száma sokkal gyorsabban esett az USA-ban, mint az eurózónában. Az USA-ban 2009 harmadik negyedévében az alkalmazottak száma 6 százalékkal csökkent a csúcshoz képest − az eurózónában ez a szám csak 2,5 százalék volt. Az USA munkanélkülisége ekkorra be is hozta az eurózóna szintjét, pedig a válság előtti \"békeidőben\" általában 4-5 százalékponttal alacsonyabb volt.
Napi grafikonok
Az elmúlt három és fél év azonban elég volt arra, hogy visszaálljon a \"régi rend\", Amerika megint jóval kedvezőbb helyzetben van, mint Európa. Ugyan a foglalkoztatottak száma az USA-ban még mindig nem éri el a korábbi csúcsot, de most már csak 2 százalékkal marad el attól. Az eurózónában viszont tovább esik, és jelenleg mintegy 3 százalékkal van a korábbi csúcs alatt (csak 2012 harmadik negyedévéig vannak egységes Eurostat-adatok).
Mik a divergencia okai?
- Az USA lazább fiskális és monetáris politikát folytatott, mint Európa (ez persze még visszaüthet, például magasabb infláció képében).
- Az USA-ban a munkaerőpiacok jobban működnek és rugalmasabbak, mint az eurózónában. Könnyebb elbocsátani az alkalmazottakat, de ezért a cégek bátrabban is alkalmazzák őket újra, fellendülés idején. A munkaerő mobilitása is nagyobb, mint Európában.
- A bankhitelezés az USA-ban kisebb szerepet játszik a cégfinanszírozásban, míg Európában a vállalati kötvénypiac relatíve fontosabb. A nagy amerikai bankok az egész országban működnek, így nem kötődnek annyira egyes államok teljesítményéhez. Európában a banki hitelezés pont akkor esik vissza, amikor egy ország gazdasága vagy eszközpiaca megroggyan.
- A szövetségi kormány súlya sokkal nagyobb az USA-ban, ezért anticiklikus szerepet tud játszani.
Látványos a különbség a két régió államai között. Míg az USA-ban a munkanélküliség minden államban messze elmaradt az 1930-as évek depressziójának őrült szintjétől, addig most Görögországban és Spanyolországban is 25 százalék felett van a munkanélküliek aránya. Idén februárban az USA-n belül Kaliforniában volt a legmagasabb a munkanélküliség, 9,6 százalék, és Észak-Dakotában a legalacsonyabb, 3,3 százalék (ez utóbbi jórészt a palagáznak köszönhető).
Két hasonló munkaerő-piaci összeomlás − nagyon különböző hatásokkal
Vegyünk két konkrét esetet, amelyek jól rávilágítanak a munkaerő-piaci alkalmazkodás különbségeire. Forró éghajlatú hely, kipukkadt ingatlanbuborékkal és sok spanyolajkúval − a leírás Spanyolországra és Nevadára egyaránt illik. Kezdetben a foglalkoztatottak száma mindkét helyen hasonlóan nagyot esett; 2012-ig a kumulatív esés Nevadában még nagyobb (közel 15 százalékos) is volt, mint Spanyolországban.
A munkanélküliség viszont nagyon másképp alakult. Spanyolországban az alkalmazottak számának csökkenése egy az egyben növelte a munkanélküliek számát. Nevadában viszont a munkanélküliek egy része idővel elvándorolt más, prosperálóbb államokba. A munkanélküliségi ráta 14 százalékon tetőzött Nevadában 2010-ben, és most 9,6 százalékon áll. Az összes munkakereső számának visszaesése körülbelül 40 százalékot jelentett a munkanélküliek számának csökkenéséhez képest.
Európában a munkaerő kevésbé hajlamos vándorolni: itt óriási sokk kell ahhoz, hogy valaki otthagyja az ismerős nyelvi környezetet, a barátokat, a családot és a megszokott életét. A spanyol és görög munkások már elkezdtek Németországba áramlani, de csak miután az egekbe szökött a munkanélküliségi ráta (a fiataloknál mindkét országban 50 százalék felett van). A relatíve jobban teljesítő országok azonban, mint Németország vagy az Egyesült Királyság, idővel megunhatják a bevándorlást és elkezdhetnek korlátokat szabni. Nemrég például a Cameron-kormány hirdetett ki szigorításokat a bevándorlók szociális támogatásai terén.
Az eurózónában a politikusok többsége belátta, hogy az egységes pénz fenntartásához közös költségvetés kell. Ez azonban valószínűleg csak szükséges, de nem elégséges feltétel. Egy közös és jól funkcionáló munkaerőpiacra is szükség lenne...
A szerzőtől és más szakértőktől további írások
a www.gurulohordo.blog.hu-n olvashatók
